Századok – 1882
Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Szabadka város nevéről. 493
502 különfélék. ezentúl egyaránt hivatalos volt minden nyelvű okmányokban, csak ritkán találkozunk annak magyar vagy német fordításával. (Mária Terézia városa vagy Mária Theresienstadt.) De azért, mint előbb a Szt.-Mária nem volt képes a régi Szabatkát a néppel elfeledtetni, úgy ezen új név mellett is igen gyakran találkozunk még a Szabadka névvel,1 ) de Szt.-Mária többé nem fordúl elő. — Végre a nemzeti érzelem felébredése korában minci jobban s gyakrabban feléledt s használatba vétetett az ősi név is, a mely kivált most a magyar szövegbe idegen hangzása s hosszúsága miatt nem nagyon beillő Mária-Theresiopolis nevet legyőzvén, nemsokára, privilégium nélkül is, közhasználatúvá lett. Az 1834. évi városi jegyzőkönyvek között a criminalis jkönyv, az első, a mely magyarúl vezettetik s pedig Szabadkán; a többiek pedig latinúl és Theresiopolisban; épen így 1835-ben és a következő években is. A gazdasági gyűlések jkönyve 1836. évben magyarúl íratott de Theresiopolisban, mígnem apr. 9. óta ez is Szabadkát ír. A politikai jkönyvek csak 1839. jan. 1. óta íratnak magyarúl s Szabadkán. Vájjon mily törvényes alapon, felsőbb engedély vagy legalább magistratualis határozat alapján történt e változás ? ennek a jegyzőkönyvekben nyomát sem találjuk. Hihetőleg csendes hallgatag megegyezéssel történt; a nélkül, hogy a dolgot megvitatták volna, egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy a várost kir. privilégium nélkül is át-, s pedig régi nevére visszakeresztelték ; különben mindenütt s pedig egyszerre kell vala ismét Szabadka névvel találkoznunk. — Végre csak az 1845. évi jan. 20. tartott tanácsülésből kérik a város pecsétjét magyar körirattal elláthatni, amit a márt. kelt. kir. privil. meg is engedett. S ezóta a város hivatalos neve ismét Szabadka lett. 1850. apr. óta a Vojvodina korában a behozott német nyelvvel együtt a németes Mária -Theresiopel lett hivatalos használatú, míg végre 1861-ben újra a magyar Szabadka vétetett elő ; de azért a németek és a kalocsai egyházmegye latin névkönyve csak Mária-Theresiopolisnak nevezik (a főplébánia védszentje Szt.-Teréz) jólehet utóbbi a Szabadka nevet is használja. — A szerbek és a bunyeváczok Szuboticának szeretik mondani, de a lakosság nagyobb része következetesen a hivatalos és magyar Szabadka nevet használja. E helyen még meg kell említenünk, hogy a mi városunkon kivűl még más, Szabadka nevű hely is van az országban. Egy x) így 1822-ben Baranya vmegye, ír: a szab. kir. Szabadka város nemes tanácsának Theresiopolisban. 1828-ban pedig Bács vmegye részéről többször ily czimíi levél érkezett ; Szab. kir. Mária Theresiopoli* nemes tanácsának Szabadkán, sat.