Századok – 1882

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Szabadka város nevéről. 493

494 különfélék. tőivel. S lia már akkor a Szuboticza név használatban van, lehetetlen, hogy ő, aki különben is szép ajándékaik miatt igen érdeklődött ezen ráczok iránt, ezen nevet is nem említette volna, aki majdnem minden nevet ismétlés esetében változtatni szeret, így: Török Bálint. Yalentinus Török, Turcus sat,, vagy Czerni Jován, Jován czár, homo niger sat. Szerémi kortársa Yerancsics Antal, akkor még Zápolya titkára, szintén csak Szabathat ismer, és nem Szuboticzát. — De különben is Jován czár kora alig egy évig tartott és 1527-ben Tornyoson (most puszta Csantavéren túl) bekövetkezett halálával véget ért. A Szuboticza név ily rövid idő alatt nem keletkezhetett. Azonban nem akarjuk tagadni azon lehetőséget, hogy már a török uralom alatt az itt lakó és az ide költözött ráczok kezdették e nevet használni, a mire különben semmi adatunk sincsen ; ellenkezőleg maguk a törökök is Szabadkának nevezik e helyet. Azonban kétséget sem szenved, hogy az 1687-ben ide telepített bunyeváczok által, tehát a török uralom után, jött forgalomba ezen elnevezés. Szuboticza tulaj donképen annyit jelent, mint Szombathely vagy Szombatka. Vájjon ezen névben egy, előbbi liazájokban elhagyott helységnek, vagy éppen lakhelyöknek emlékét akarták-e megörökíteni ? nem bizonyos. Vagy talán Szuboticzát a Szabadka szónak — csak a hangzást tekintő népetymologia alkottá fordításának kell vennünk, t. i. Szabad = Szubot, és a kicsinyítő ka rag = a megfelelő ca az i köthangzóval. így lett a magyar bakák szájában is Lichtenstein-ből Lik István, vagy a bécsi Lerchenfeldből lelkemföldje. Annyi bizonyos, hogy e két elnevezést a török korszak után vegyesen használták, s pedig ugy, hogy Szabadka maradt e helység hivatalos neve, még rácz vagy bunyevácz nyelven írt okmányokban és levelekben is. A Szubotica nevet csak néhány magán jellegű rác Írásban, a szegedi várparancsnokság egy-két német iratában (1727. és 1737. évről) és néhány vidéki iparosnak német levelében (1787-ben is Sobotitz, Suppodizza, Szabadicza alakokbyn) találjuk. Itt helyben is egy 1734. apr. 15. kelt bunyevácz naelvű nyugtatványon látni aláírva ; и Suboticzi ; de a kapitány hitelesítő aláírása : Georgius Sucsich vicecapitaneus Sabatkiensis. Városunk hivatalos neve Szabadka akkor is megmaradt, a midőn e helység, mint a tiszai határőrvidék egyik főhelye, katonai sánczczá (fossatum) lett ; mígnem az 1743. évi máj. 7-én kiadott kegyes privilégium e helységet a határőrvidék megszűntével a katonai kormányzás alól felszabadítván, szabadalmazott kamarai mezővárossá tette, megengedvén egyszersmind, hogy eddigi nevét