Századok – 1882

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Szabadka város nevéről. 493

К TÍT JLaÖ 1ST ^ IÉ LÉ 1ЕГSZABADKA, SZ. KIK. VÁROS, NEVÉRŐL. A városunkra vonatkozó legrégibb okmányok 1391. óta és a török hódoltság idejéből, valamint ezután is 1743. évig kelt irományok kizárólag Szabadka néven említik városunkat, — Szegeden 1580-ban egy szabadkai utcza is volt. Ezen név tisztán magyar eredetű, a miből a helység első lakosságára is következtethetünk, és pedig oly helységet jelent, a hol szabadosok, azaz szabadalmazott jobbágyok vannak. Szabadka neve e szerint egyértelmű Szabadhely, Szabadszállás helységek nevével. r A Szabadka név írását tekintve a régi okmányokban túlnyomóan a physiologiai okok követelte kiejtés szerint t vagy thvel van írva ; újabban rendesen a helyes írást szabályozó etymológia szabályai szerint a szabad szóból származtatván, d-vel íratik Szabadkának a régibb Szabatka vagy Szabatlika alakok mellett. (Így írjuk: barát-ság és nem barácsság!) Városunknak ezen legrégibb és eredeti nevén kivűl más idegen és pedig szláv eredetű nevével is találkozunk ; a szerbek t. i. Szuboticzámk (a bunyeváczok Sziibaticzdn&k) mondják. Ezen elnevezés azonban okmányaink határozott adatai szerint semmiesetre sem lehet az eredeti, vagy Szabadkánál régibb neve városunknak. De még az sem valószínű, hogy — mint némelyek vélik — a mohácsi csata után vidékünkben garázdálkodó rácz Cserni Jovánnak kincstárnoka és alvezére Zubota nevéről neveztetett volna el ; már csak azért is, mert ez maga Jován czárnak székhelye volt s így inkább róla neveztetett volna el. — Az egykorú Szerémi György, aki — mint Zápolya János udvari papja és mint kameniczi születésű — a rácz nyelvet igen jól értvén, Czerni Jován követeinek közbenjárója volt a királynál, és aki ezen Zubotát is említi, városunkat mindig arx Zabattkának írja. Pedig ha valaki, ő tudhatta jól az itteni viszonyokat ; mert személyesen érintkezett és értekezett városunk akkori magyar és rácz küldőt-