Századok – 1882

Értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR. - Magyar tört. évkönyvek és naplók. Közlik Szabó K. és Nagy I. Ism. 426

426 történeti irodát.ом. П. Rákóczi György 1657-ben Lengyelországban katholikussá lett, hogy királyiyá lehessen ! — A 154. lapon mondja, hogy Horváth és Human nevű grófok, a Tököly pártjáról a császár kegyét keresték, s azután a pártosoktól elfogatván, haladék nélkül lefejeztettek. Talán mondanunk sem kell, hogy e grófi családok ismeretlenek a magyar családfejlés történetében. Még csak azt kell megemlítenem, hogy a mi jó kenyeres pajtásunk és szomszédunknak : Osztrákországnak annyi nagy államférfit, diplomatát és hadvezért ad a mi derék szerzőnk, a mennyi amaz időre egész Európának elég lett volna ; minden mértéket túlhaladó dicséreteket halmoz minden idők fővezéreire, bibornokjaira stb. s aztán gyakran végzi csak az egy Villars, csak az egy Turenne stb. verte meg. De mind ez az ő bámulását legkevésbé sem zavarja. Fő tárgyára : Szobieszky Jánosra nézve megjegyzendő, hogy egyetlen uj adatot sem hoz fel, s a krakkói akadémiának már három éves kiadványait sem ismeri ; a mennyire a királyt dicsőíteni és eszményíteni igyekszik, annyira ellenséges indulattal viseltetik a franczia születésű királyné irányában — régi német felfogás — történeti indokolásról, új adatok sorozatáról, vagy egyáltalában valami komoly történeti felfogásról szó sincs. A munka tudományos becsre és névre nem tarthat számot, inkább csak anekdotás-szekrény — legalább módszere tisztán az — némi használhatóságot s életrevalóságot szerezhetett volna számára, ha valami pontos betűsoros tárgy és névmutatóval látta volna cl. к—s. Magyar Történelmi Evkönyvek és Naplók XVI—XVIII. századokból. Gyulafi Lestár Följegyzései. Közli Szabó Károly. Mártonfalvi Imre Deák Emlékirata, A Pálóczi Horvát család naplója. Közli Szopori Nagy Imre. (A Magvai- Történelmi Emlékek második osztályának XXXI-ik kötete.) Budapest, 1881. 8-adr. 313. 1. Két leggondosabb s leglelkiismeretesebb editorunk működött közre, hogy mintaszerű kiadványt adjon a búvárok s feldolgozók kezébe. Hogyan végezték a nem könnyű munkát, bevezetéseik, jegyzeteik s az egésznek indexe mennyire felel meg a kitűzött feladatnak, szövegolvasásuk mennyire helyes, s annak nehézségeit mekkora lelkiismeretességgel oldák meg, mily bő apparatussal rendelkeztek, hogy a forrás-munka használhatóságát emeljék — annak constatálásával könnyen végezünk. Oly emberek, mint Nagy és