Századok – 1882
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Magyarország és a cambrayi liga 1509-1511. - II. 366
372 magyarország olaszországi harcztérről tudósítások jöttek Velencze ujabb vereségei felől ; a franczia hadak Vicenzát, Bassanót hatalmokba ejtették ; Páduát és Trevizót is fenyegették,1 ) Ekkor Velencze ellenségei kezdenek az udvarnál tért foglalni. Bakocs, mikor Esztergomból Tatára jött, komor arczczal fogadta a velenczei követet. »Epen a legalkalmatlanabb időben — mondá néki — jöttek a hirek Velencze vereségeiről ; most, mikor az ellenséges hatalmak követei eget-földet megmozdítanak ; a signoria pedig uj előnyt nem ajánl. Nem tudom, mit tegyünk. Nekem sok az ellenségem, kik Velencze iránt tanúsított jóakaratom miatt rágalmaznak.« A nádort és körét Dcdmátia átengedésének kérdése ismét foglalkoztatni kezdi. A pécsi püspök a legátushoz fordul, hogy az átengedés szükségessége felől a velenczei követet győzze meg. Azonban De Grassis válaszolá, hogy nem időszerű most lépni fel ezzel az igénynyel, s hogy tulajdonképen ezen ügy az ő feladatainak körén kívül esik. A legátust ugyanakkor a császári és a franczia követek is fölkeresték. Megütközésöket fejezték ki a fölött, hogy ő mint a pápának, uralkodóik szövetségesének képviselője, érintkezésben áll ellenségök, a köztársaság, követével. De Grassis ekkor kinyilatkoztatá, hogy a pápa az egész keresztény világ közös főpásztorának, nem egyes hatalmak szövetségesének tekinti magát ; minélfogva figyelmezteti a követeket, hogy a papáról ne beszéljenek ugy, mint küldőik szövetségeséről, mert ez ellen föl kellene szólalnia. Es attól tartva, hogy nem fogják figyelmeztetését tekintetbe venni, a király és bizalmas tanácsosai előtt előlegesen kijelenté, hogy a pápa a császárral és franczia királylyal nem áll szövetségben ; jóakarattal viseltetik Velencze iránt; őszintén kívánja a béke helyreállítását. A pécsi püspök kérdésére, hogy miért lépett ki a pápa a cambrayi ligából, igy válaszolt: A liga czélja az vala, maga küldetése felöl emlékezik naplójában. Oesterr. Gescliitsquellen. I. 403. 1.) -1 ) Ezekről a császár június 1-e'n Augsburgban kelt levelével értesíti Ulászlót. A levél június 21-én érkezett Tatára.
