Századok – 1882

Értekezések - LÁNCZY GYULA: Széchényi Pál kalocsai érsek s magyar nemzeti politika (1642-1710.) Koszorús pályamű: 273

280 széchényi l' A t. bélyegzőbbekké válnak, mig végre teljesen kiesik a tárgyilagos tudósító szerepéből s midőn hozzácsatolja1) saját magának, egyházának, papságának sérelmeit, néhány szónyi fordulattal nyíltan azonosítja magát azon jajkiáltással, melyet a nemzet jogainak lábbal tiprása, a föld népének sanyargatása, a köznyomor felett, idegen panasz gyanánt emlegetett, amelynekobjectivitása gyönge fátyolán keresztül azonban már félreismerlietlenül átcsillámlott az iró sebzett subjectivitása és erős érzetközössége. Akárhány nevezetesebb levele és alanyibb nyilatkozata van az érseknek ; de én felette jellemzőnek találom azt a közvetlenséget, melylyel hivatása küszöbén énjét, érzelmeit kitárni kénytelen. Tényleg soha egy perczig sem találta el a tárgyilagosság azon nemét, mely a nemzet szenvedéseivel, mintegy szembesíteni, azoktól megkülömböztetni birta volna énjét, ha nem is osztotta azon utat és elítélte a törvényszegést, melylyel a nemzeti párt azok orvoslását kereste. Az érzelmek ezen közvetlenségének, kitörő alanyiságának nem csekély része lehetett a nemzeti párt és a felkelő tábor rokonszenveinek önkéntelen hódolatában. De az udvari körök bizalmatlanságának és gyűlöletének kiapadhatatlan forrása volt. A bécsi ministertanács már-már kész volt Thiell előadó javaslatára a közvetítés legelején, az érsek első leveleire (1704 tavaszán) absurda, scandalosa et auditu horrenda gyanánt bélyegezni előterjesztéseit, »mintegy feddésül, hogy oly szabadon és tartózkodás nélkül közölte az elégületlenek beszédjeinek némely pontját« — írja Stepney2) — és csak is a külföldi közbenjárók tiltakozásának sikerült a sértő kitételek elhagyatását kieszközölni, melyek az uralkodó neve alatt lévén intézendők, talán még az érsek szívós türelmén is kifogtak volna s a békéltetés művét már a kiindulásnál lehetlenítik vala. A kiindulás, a rugók, a czélpontok merő ellentétessége szülte e lappangó viszályokat. Az érseket »veleszületett igaz magyar lelke« indította a közvetítés útjára, s »a magyar vér sugallja neki, hogy itt a legalkalmasabb idő a közbékességgel egyszersmind az ősi szabadság visszahelyezésére.« 3) »Veleszületett igaz magyar 1) ad hoc propositam proferrem ego privatam quidem meani, sed omiies tangenten iniuriam. Miller. Epist. e Com. Széche'nyi. I. 42. 2) Stepney Hedges miniszternek i. h. I. 247. 1. s) Quid vero ego facturus sini, conatusque, quos et, quales adhibi-