Századok – 1882

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A húnok és Pannonia 380-440. 236

К'Tîr L Ö 2Я- IF1 É L É К -A HÚNOK ÉS PANNÓNIA 380—440-IG-. A »Századok«-ban a múlt év folytán s a jelennek elején közzétett néhány czikkem egyes kérdéseket fejtegetett Pannoniának a népvándorlás kora alatti állapotjáról. Nem akar az Pannónia kimerítő története lenni. Némely kérdést szándékosan mellőztem, sőt meg levén írva is, kihagytam, hogy az egyes czikkek egy folyóiratbeli közlés határán túl ne terjedjenek. Egyik ilyen kimaradt részlet, a mit alább közlendő vagyok, pótlékul a már közlöttekhez. Az a leghomályosabb éveire vonatkozik a népvándorlás korszakának. Mindamellett a kérdés foutosabb, hogysem egyáltalán minden felelet nélkül maradjon. A kérdés az, lakták-e a húnok Pannoniát Európába érkeztök (376) óta Attila foglalásáig ? Egy előbbi czikkemben közöltem Latinus Pacatus szónok homályos czélzásait arra, hogy a húnok a IV. század utolsó két tizedében Theodosius alatt, mint a római császár zsoldosai híven és példás rendtartással tettek hadi szolgálatokat a római területen, sőt a városokban is. Tudjuk, hogy Attila előde Roas (Szabó K. szerint Roff) mondhatni a római császár tábornoka volt. De a húnok hazájáról mintegy hatvan évig nincs semmi világos adatunk. Nem kis meglepetéssel olvassuk egy 427-re szóló följegyzésből, hogy ebben az évben a húnok átengedték a rómaiaknak az általuk 50 év, tehát 377 óta birt Pannóniát.1

) Belső valószínűsége kevés van annak, hogy egy nemzet két emberöltőn át hasznosnak tartsa egy elég fontos tartomány bírását, s akkor minden kényszerítő ok nélkül — minek nyomát kellene látnunk valamelyik krónikában — átengedje másnak csupa nagylelkűségből. — De kró-1) Marcellini Comitis Chronicon. Bibi. vet. Patrum. Tum X. 346. »Iudictione X. Hiero et Ardabure coss. Pannoniae, quae per quinquaginta annos ab Hunnis rctinebantur a Romanis receptae sunt.«