Századok – 1882

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: Hain Gáspár és krónikája - II. 223

ks krónikája. 233 városokkal van dolgunk, melyek hazai törvényeink és törvényes szokásainktól eltéröleg a régi szász törvénykönyvet vevék eljárásuk alapjául; a büntető eljárás részleteinek ismerete a hazai törvénykezési viszonyokra nézve ügyeimet érdemel. A kornak vallásos gondolkozásmódját jellemzi példáúl egy 1655-ben Lőcsén egy gyermekének meggyilkolásával vádolt szolgálónak esete. A vádlott töredelmes vallomást tett. Büntetésül nyárssal keresztül szúrva, elevenen kellett volna eltemettetnie, minthogy azonban a pápistaság tévelygéséből — mint a krónika írja — az evangelika vallásra tért át, mellén fogóval tett egy csípés után lefejeztetett. Az egész XVI. és XVIL századon át 50-nél több büntetési eset fordúl elő. A helyi érdekű ügyeken kívül foglalkozik Hain az általános országos érdekkel birokkal is. A II. Lajos királyunk uralkodása idejében volt zavarok rendkívüli nyomasztó hatással voltak pénzügyi viszonyainkra, annyira, hogy 1527-ben egy márka ezüstre csak 4 lat számíttatott és sok kereskedő nem akarta árúit ily csekély értékű pénzért adni, minek következtében 1525-ben kényszer forgalmat kellett életbe léptetni. Részletesen le van írva az általános pénzügyi zavar és a termények megszabott ára. 1530-ban pedig már 3 latra szállott le az ezüst márka a" Szepességen, midőn Bebele Ferencz azzal fenyegetődzött, hogy 5000 törökkel ront a megyére, ha értéktelen pénzét el nem fogadják. Leírja a Zápolya és Ferdinánd pénzei között volt értékkülönbséget 1531-ben, 1622-ből az arany és más pénzek értékét. Keservesen panaszkodik ekkor a roppant drágaságról, melynek egyedüli okai a »Galgenvögel«, »Schnapler«, nem igen megtisztelő czímekkel illetett német tisztek, kik a jó régi aranyat kivivé, rosz sziléziai garasokkal áraszták el az országot, minek következtében a régi aranynak értéke 4 frtról 6-ra emelkedett. 1623-ban már javulni látjuk a pénzügyi helyzetet, 1665. és 74-ben a Szepességen forgalomban volt lengyel pénzeknek, 1670-ben a mark-, firtung-, loth-, quintlnek dénárokra átszámított értékéről tudósít, így még több helyen. Az élelmi szerek árát gyakran jegyzi fel. Az 1522-iki rákosi gyűlésen megszavazott adóknak jegyzékét, az adó kivetése és beszedésének módját adja elő a 23—31-ik oldalon, igen élénken festve az e miatt Lőcsén keletkezett mozgalmat, mely a városi életnek szintén egyik érdekes képe. 1672. jan. 19-én hallják először hírét Lőcsén a fogyasztási adónak. Ezen időtől kezdve gyakrabban foglalkozik a krónika azzal és az adózás egyéb nemeivel, többször felhozva a megyei nemesség ellen alkalmazott katonai executiót is. A XYI. és XVII. század politikai története általában