Századok – 1882
Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: Hain Gáspár és krónikája - II. 223
ks krónikája. 231 liogy az iskolai órák miatt már reggel 5 és 6 óra között meg kellett igazítani a toronyórát. 1649. okt. 29.lakadalmi és keresztelői szabályzat. 1651-ben Hain Miklós bíráskodása idejéből egy terjedelmes szabályzat, mely a gazda és cseléd közötti viszonyt, a cselédek díjazását rendezi és gátot vet a cselédség fényűzésének, (leíratik a ruházat.) 1656-ból egy terjedelmesebb lakodalmi szabályzat, — 1666-ban panasz merült fel a sütők ellen, hogy akkor is kis kenyereket sütnek, mikor az élet olcsó, a hatóság tehát szabályozta a sütemények árát. 1671-ből a városi hivatalnokok díjazására vonatkozó szabályzat. A város középületeiről, különösen templomairól és egyházi szerelvényeiről szóló részletek az enyémnél avatottabb tollal méltányoltattak »Lőcsének régiségei« tudós szerzője által. Az ottan elmondottakhoz csak azt jegyzem meg, hogy az eredeti krónika sokkal terjedelmesebb lévén a másolatoknál —- helyesebben kivonatoknál — természetesen adatai is bővebbek s szólanak a város vízvezetékeiről és egykori fürdőiről is. A felvidéki 5 sz. kir. város és Késmárk, mely 1651-ben megváltva magát Theököli Istvántól, nagy áldozatok árán sz. к. várossá .lett, nemzetiségi és vallási, ipar és kereskedelmi érdekek által oly szorosan csatoltattak egymáshoz, hogy történetüket egymástól teljesen elválasztva alig lehetne helyesen tárgyalni. Ezen városok történetére vonatkozólag szintén sokat nyújt krónikánk. Kassa falainak építését már említettem, Lőcse több ízben járult a bástyák építésének költségeihez. 1556-ban leégett a nagy templom és a mellette álló torony. Az ily aprólékos feljegyzéseknél fontosabbak a városra időnkint rótt hadi terhekről és kereskedelmi ügyekről szóló tudósítások. Ugyanez áll Bártfa, Szeben és Eperjesről is. Az utolsónál itten részletesen van előadva az evangélikus gimnázium alapításának és felszerelésének története mindazon városok és magánosok neveinek felsorolásával, kik a tanintézet felállításának költségeihez nagyobb összegekkel járultak s az összegek is felemlíttetnek. A tanintézet fejlődésének története egészen addig terjed, míg az 1672-ben a katholikusok részére le nem foglaltatott, Késmárk történetével többet foglalkozik. Legnevezetesebb részlet azon egész századon át tartott, olykor véres villongás, mely Lőcse és Késmárk, illetőleg a Laszky család között az árú lerakási szabadalom miatt folyt. Késmárk egykori erődítményeinek részleteit említi. Megismertet Késmárk uraival 1528-tól kezdve. Terjedelmesen írja le Késmárk város polgárainak viszonyát földesurok — gróf Theökeöli Istvánhoz. A kényuraságnak eleven színekkel festett képe azon 19 pont, melyet a gróf