Századok – 1882

Értekezések - PAULER GYULA: Megye? Várispánság? 202

megye ? várispánság ? 203 inai, és várispánságokra, katonai kerületekre, melyek a megyék területén belül, liol kisebb, hol nagyobb számmal, várispánok alatt állottak, de némi összeköttetésben és alárendeltségi viszonyban voltak a megyei ispánnal, a kit ma főispánnak nevezhetünk.1

) Botkának sok és kitűnő megjegyzése, melyeket eczikkeiben felhozott, elhangzott: de e theoriája termékeny talajra talált. Mi nálunk ritka: egész kis iskolát képezett. Az »ősmegye«, »várispánság« szavak közforgalomba jöttek, s ez iskolának, bár nem egészen orthodox híve gyanánt, lépett fel történeti geographiánknak első rangú tekintélye, Pesty Frigyes is, »Az eltűnt vármegyékről« irt két kötetes munkájában, melyet az akadémia, oly méltán, nagy jutalmában részesített. Talán nem lesz tehát felesleges, ha figyelmet fordítunk, habár futólag, azokra az adatokra is, melyek e felfogás ellen szólallak, sőt azt — legalább véleményem szerint — teljesen meg is döntik.2

) Fejtegetésemben azonban nem fogok visszamenni arra a korra, melyben a szent király a »várispánságokat« megalapította s a dolog természeténél fogva, még a törzsszerkezet is működött. A XII. század legnagyobb részével sem fogok foglalkozni, melyről még igen gyérek adataink, ugy, hogy az akkori állapotokra, legtöbb esetben, csak visszafelé okoskodva vonhatunk következtetést, ámbár nincs kétség, hogy a szervezet, melyet a XIIL században találunk, már akkor, s jelesen már Kálmán király korában, teljesen fennállott volt. Figyelmemet arra a korra forditom, mely III. Bélával kezdődik, és a tatárdúlással és következményeivel, mintegy a XIII. század hatvanas éveiben, végződik. III. Béla korát epochalis kornak tekinté soká a nemzet, tekinté különösen IV. Béla, ki szívós természetének egész erejével, több mint harmincz éven át, arra törekedett, hogy az országot abba a karba állítsa, a melyben nagy öregatyja hagyta volt utódaira.1) Nem rajta mult, hogy a viszonyok erősebbek Botka: A megyék első alakulása és őskori szervezete. Századok 1870. 499. és kk. 11. 2) Röviden, de helyesen szólt e kérdésről Kerékgyártó A. : Művelődés Története (I. 237. 1.) czimü müvében, felsorolván több okot, melyek a Botka-féle elmélet ellen szólauak.