Századok – 1882

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Lakatos Ottó: Arad története ism. 162

TÖRTÉNETI IRODALOM, 169 A menedékhelyről írt fejezetből mutatványűl e neliány sort közölni alkalmasnak tartjuk. — Általában Aracl városában a minoriták temploma és zárdája bírt a menedékhely (asylum) jogával, mire nézve a zárda jegyző könyveiben sok érdekes apróság fordúl elő. így pl : — 1742. augustus 1. Binderhofer József csász. katona 1740. sept. 5-én egy nőtlen olálion elkövetett gyilkosság után a kolostorba menekülvén, egy évig lappangott ott. Freytag von Freydenfeld und Plaregy ezredes 1742. aug. 4-én a felsőbb es. kir. katonai hatóság által kiállított kegyelmezési okiratot küldött a minoritaház főnökének. (A menekülő) elbocsáttatott. — 1774. augustus 13-án, bizonyos ternovai czigány a megyei pandúrok által elfogatván, Aradra hurczoltatása alkalmával, a szekérről leugrott és futamodásnak, eredvén a minorita kolostorba menekült. Azonban a kolostori magányt csakhamar megunván, azon hó 27-én éjjel Nagy-Váradra szökött. — 17 76. febr. 6 án — az egyházi és polgári hatóságok közt, a menedékhely tárgyában némi kételyek merülvén fel, azok eloszlatására — ő felsége a következő rendeletet tette közzé : »Mi Maria-Terezia sat. nyilvánítjuk és rendeljük. 1. Hogy az ájtatos és kegyesemlékü uralkodók kedvezménye által engedélyezett asylumjogot, jövőre nézve, ez elősorolt bűnösök nem élvezhetik, ú. m. felségsértők, szenteket káromlók, templomban és temetőkben gyilkosságot elkövetők, templomrablók, útonállók, szántóföldek éjjeli pusztítói, orgyilkosok, alattomos összeesküvők, párbajvívók, pénzek, pecsétek, közforgalmi papírok és hivatalos iratok hamisítói ; embereket, kutakat, vagy legelőket megmérgezők, gyújtogatok, vagy a kik tűzvész, áradás, hajótörés, vagy bármily veszély alkalmával tolvajlást követnek el, kincstárak kirablói és nyilvános pénztárak kezelői, lia a pénzt fortéllyal önmaguk használatára fordítják, bármely néven nevezendő tolvajok, gyermekgyilkosok, szüzek rablói, tömlöczök feltörői, atyai örökség elpazarlói, közadók károsítói, katonai szökevények és kik a törvényes hatóság végrehajtóit meggyilkolják, vagy csak inegsebzik.« — 1784. junius 22-én Jenes nevű szökött katona nem lelvén helyet az aradi minoriták épületében, Pécskára menekült. Miből következtetjük — irja szerzőnk —- hogy a múlt század végén a menedékjog habár meg nem szüntettetett, de nem is vétetett, igénybe. A III. kötetben megismerkedünk az aradi írókkal, az irodalmi és művészeti viszonyokkal, az egyletekkel, a középületekkel s többféle statistikai adatokkal és függelékül olvassuk író három évig tartó fogságának megható történetét. Ama híres perében a dollároknak, melyeket az emigratióból hoztak be, nagv szerepet ját-