Századok – 1882
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Lakatos Ottó: Arad története ism. 162
162 TÖRTÉNETI IKO DALOM. Arad Törtenete. írta Lakatos Ottó II. és III. kötet. Arad. 1881. Nagy 8-ad rét. Második kötet 274 lap. Harmadik kötet 368 lap. Ara a három kötetnek 5 frt. Csak néhány hónapja1 ) hogy e mű első kötetéről megemlékeztünk, s midőn az elmúlt az év vége felé a harmadik kötet utolsó ívei elhagyták a sajtót s már az egész mű a közönség elé lépendő vala, a távirda az érdemekben gazdag szerző halála hírét hozta szét az egész országba s most, midőn műve két utóbbi kötetéről akarunk pár megjegyzést tenni, lehetetlen, hogy egy két jó szóval, magáról az íróról is meg ne emlékezzünk. О egyike volt ama szellemes embereknek, kik a vallásos és társasélet formáit a leghívebben betöltik, s a mellett jó hazafiak és kellemes társalgók. E század elején születvén, kora, neveltetése, együttjárt legújabb nemzeti fejlődésünkkel s ő, ki megérte 80-ik évét is, egy pillanatra sem maradott el századától, osztozott vele az emelkedő reményekben, az 1848-iki évi diadalokban, melyek a szabadság és magyar nemzet diadalai voltak ; könnyeket hullatott az 1849-iki gyásznapok alatt — s meghozta ő is az áldozatot a haza és szabadság oltárán ; — hisz ő is három évig volt elzárva, a Neugebäude, Teresienstadt és Josefstadt zord börtöneibe. Hogy kiszabadúlt, ismét a munka mellé állott, nem kivánt a hazafiság rovására, melynek erős próbáit adta, sem hirt, dicsőségét, sem gazdag sinecurát, mint oly sokan tették, hanem tovább is munka által igyekezett kitűnni, érdemet szerezni s nem csupán hivatala által, hanem hivatala mellett még kedvencz városának, Aradnak, történetírására is vállalkozott, még pedig oly korban midőn már bizonynyal nyugalmat érdemlő vala. О azonban nem tágított az utolsó pillanatig s elmondhatta bizonynyal: Yixi et quem natura dédit eursum peregi ! Az előttünk fekvő mű II. kötete magában foglalja a város földrajzi leírását, ezután a szabad királyi várossá létei történetét, a felszabadulás ünnep élveinek részletes leírásával. Következnek a külön vallásfelekezetű egyházak, kápolnák, monostorok, kolostorok, kórházak és a sokféle iskola leírása. Ezt követi egy érdekes czikk az Asylum czím alatt, alapos történeti idézetekkel, ezt követi a csapások története, mirigy vész, vizáradások, szélvészek, tűzesetek stb.; ezekhez van csatolva a Bűntények, igazságszolgáltatás feliratú rovat is. Ezek után jönnek a czéhek ismertetései, ipari és kereskedelmi viszonyok, (minden céhnek rövid ismertetése.) J) Lásd a »Századok« 1881-ik évi folyama 543-ik lapját.
