Századok – 1882

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY - Lehóczky T.: Beregmegye monographiája; bírálat 156

158 Т С3 H TÉ S ET L I KO 1) ALOM. következő sajátságos jelzetű fejezethez »Bereg-vármegye általános történeté «-hez. Úgy kell elképzelnünk, mintha a t. szerző, elővevén példáúl Horváth Mihálynak »Magyarország Történeté«-t, lapról-lapra menve, annak minden egyes helyét, melyben Beregmegyéről, vagy bármely községéről említést találna, a vele kapcsolatos eseményekkel együtt, menten kijegyezné. így születhetett meg a »Bereg-vármegye általános története.« Felesleges mondanunk, hogy aztán a feldolgozásban szerző teljesen önálló volt, de sőt még ebben is sok érdekest tudott adni. De hát miből is áll az a kép, a mit ő megyéje történeteként akar láttatni velünk ? Mindenekfölött háborúkból, országgyűlésekből, királyainknak ott való utazása, históriánk nagy alakjainak egy-egy ottani »vendégszereplése« s több efféle, mint a »monographiai tervezet« mondja »köztörténeti esemény«-ből. Yajjon ez volna a megye története ? Háború, melynek a megye csak hadászati czélokból s a legtöbbször puszta véletlenből szolgált színterűi ? Országgyűlés, melynek sem összehívására, sem ügyrendére, sem tartózkodási helyére a megye a legkisebb befolyással sem volt ? Altalán események, miknek okai távol a megyétől, gyakran idegen országok földén születtek ? Nem ; nem a megye történetét képezik azok, hanem csak kis részét élete ama sokféle viszonyainak, miknek kisebbnagyobb, de örökös behatása alatt állt s fejlődött. A szerző azonban úgy tüntette föl megyéjét, mint csupán háborúk, gyűlések s nagy emberek találkozó helyét, melynek annál nincs is egyéb históriája. így aztán, mivel Magyarországon nem minden évre jutott olyan háború, vagy más efféle, mely éppen Beregmegyében folyt volna le : az ilyen éveket szó nélkül mellőzni kénytelen. így ugrik át 1573-tól 1593-ra ; 1608-tól 1619-re s így tovább. A szathmári béke után szinte megsajnáljuk szerzőt, mert attól fogvást — leszámítván egy-két ckronikus lázongást — istennek hála ! sokára kifogytunk minden háborúból. De őt ez nem hozza zavarba, s a hány insurrectió volt 1816-ig, könnyebben esik lelkének, ha mindegyiknél legalább a háború terheiről írhat. Mikor pedig végigment az 1848 és 49-iki eseményeknek önmagában véve érdekes, mert közvetlen ecsetelésén, rendszeréhez híven, a megye jelen állapotáról sem tud egyebet felhozni, mint hogy a beregi honvédegyletneh közli névsorát. A következő rész volna hívatva arra. hogy e helytelen felfogással kibékítsen. Legalább czíme, a megye belső történetének és helyhatósági életének ecsetelését igéri. De már első két fejezete sem indúl jól, mert az egyikben Beregmegye .czímeréről, másikában pedig helyneveinek származtatásáról beszél. Éppen az elébb volt alkalmunk méltányolni a helynevek fontosságát s hogy azok valóságos históriai adatokúi tekintendők : következésképen