Századok – 1882

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: Hain Gáspár és krónikája - I. 133

/ Éti KRÓNIKÁJA. 143 dig oda teszi a J. C. betűket .= jure cousultus, 1616 — 18-ben tanácsnok, 1619—20-ban bíró, 1630—31-ben biró, ezután 1636 — 37-ben ismét biró s a közbeeső években és 1634-től egészen 1644-ben történt haláláig folytonosan tanácsnok volt. Kortársai voltak Ozack Péter és Fröhlich Márton (ezen utóbhi mesterségére nézve timár.) Az első 1606-tól kezdve 1636-ban történt haláláig szerepel Lőcse hivatalnokai között, mint aedilis, senator és bíró 1632—33-ban; a másik pedig 1638-tól 1645-ig mint tribunus és senator vesz tevékeny részt a város ügyeinek vezetésében. Hain Miklósról már fentebb tettem említést s mint később látandjuk, ennek irataiból vette át a szerző munkájának egyik legneveze­tesebb részletét. Ezen adatokból látjuk, hogy 1516-tól kezdve csak az 1637-től 45-ig és 1569-től 1616-ig terjedő, összesen 46 évi idő­szakra nem állottak a szerzőnek rendelkezésére egykoruan hiva­talt viselt egyéneknek feljegyzései és naplói. Ha azonban tekin­tetbe vesszük azt, hogy Czack Péter már 1606-ban senator, Cramer Gáspár pedig 1619-ben már 43 éves férfi volt és föl­tesszük azt, hogy ezek följegyzéseikbe bevették azou eseményeket, melyekre világosan visszaemlékezhettek, úgy a 46 évből csak kevés marad fedezetlenül és ezen évek krónikáját is bőségesen pótol­ilatta Hain a városnak évkönyvei és többi meglevő irataiból. Az egyedüli Sperfolger-féle naplót kivéve, a többit még eddig nem sikerült feltalálnom s így nem tudhatom, melyikből mennyit és hogyan vett át Hain. De valamint arra nincsen leg­csekélyebb okunk sem, hogy az említett naplók íróinak potossá­gát és lelkiismeretességét kétségbevonjuk, ugy Haint sem lehet gyanúsítanunk azzal, hogy a talált adatokat nem vette át híven, különösen lia látni fogjuk, mily nagy mérvben igazolják pontos­ságát' a városi levéltárban jelenleg is meglevő okiratok. Nem tesz említést Hain arról, vájjon használta-e a Leibitzerék kró­nikáját ? Hainnak iratát összehasonlítva a Wagner Annalectái­ban (I. köt. 46 — 68 old.) latin fordításban kivonatosan közölt Leibitzer-féle krónikával, azt találtam, hogy a kettő sok helyen szóról szóra egyeszik. Ebből azt következtetem, hogy Hain az 1646. dec. 15-én elhunyt Leibitzer Izraelnek — ki fia volt a krónika elkezdőjének, Leibitzer Joachimnak — munkáját ismerte és használta. Vagy azt kellene feltennünk, hogy mindketten ugyanazon forrásokat használva, ugyanazon kifejezéseket vették át. DEMKÓ KÁLMÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents