Századok – 1882

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Mosaburg és megyéje. 89

í;s MKGYÚ.lR. 110 tudjuk,liogy a valótól legalábbis 90 fok elhajlással éjszaki irányban folyt szerinte. Világos a fennebbiekből, hogy a Névtelen szerző szándék nélkül is leírhatott geographiai helytelenségeket, miután kivált a nagy folyók irányára nézve fonák nézete volt, Azt gondolom, nem is a IX. század fogalmai ezek, midőn a németek jobban lehettek értesülve. Későbbi időben, mikor a magyar elzárta ezen tájakról a németek közlekedését, valószínűbbek ily fogalmak. De ennek fejtegetése nem tartozik szorosan a tárgyaltam kérdéshez. V. Két helyűé v-c s о p о r t. Hogy három-négy helynévre könnyű hasonlót találni bármely vidékén Stiriának és Karinthiának, azt a fentebbi példákban láttuk. Ámde nem két-három helységről, hanem vagy harminczról beszél a Névtelen, melyek mind Privina fővárosa körűi csoportosulnak. J

) Már ezen értekezés elején szólottam azon nem tudományos eljárásról, mely szerint vagy harmincz helynév közül kettőreháromra építnek állítmányokat s a többit mellőzik. A fentebbiekben kimutattam, hogy a két-három helység közül egyről sincs bebizonyítva, mintha a Balaton mellett feküdtek volna. — Minthogy a többiről, a nagyobb részről, senki sem koczkáztatott liasonló állítmányt, — természetesen nincs mit czáfolni. Sőt a ki ezen nagyobb részről — tudtommal — egyedül írt tüzetesen — Koch Sternberg — az azt a többit Stiriában s Austriában lielyezte el. Csak néhány megjegyzést csatolok ide a Névtelen helyneveinek jellemzésére. A Névtelen két csoportban közli tömegesebben a helyneveket. Az egyik csoport a 11. fejezet végén áll; a másik elfoglalja Azért nem mondhatok határozott számot, mert mint láttuk, némely Sandrat-féle névről nem tudni, maga a szerző embert értett e alatta vagy falut.