Századok – 1881

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Tomori Pál élete - III. 723

élete. 741 Mikor Tomori tudósítása, a törökök közeledése és az ütkö­zet kikerülhetetlen volta felöl, a királyhoz eljutott, környezetében, főleg Brodarics cancellár befolyására, azon nézet emelkedett érvényre, hogy tanácsosabb visszavonúlni, s bevárni Zápolya Jánost, Frangepán Kristófot, az Ausztriából és Csehországból jövő zsoldosokat, mint csekély erővel megütközve, a királyt és az országot a legnagyobb veszélynek tenni ki. A cancellár a táborba küldetett, hogy az urakat ezen nézetnek megnyerje. Azonban a harczvágy és elbizakodottság teljes uralomra jutott, és hatásta­lanná tette az eszély szózatát. A király augustus 26-án tanácsülésbe hívta meg az urakat és hadnagyokat, hogy a teendőket véglegesen megállapítsa. Sza­batosan feltette a kérdést : elfogadja- vagy elhalaszsza-e az ütkö zetet ? A nagy többség, Tomorival élén, a halasztás ellen nyilat­kozott. »Mennyire becsüli — kérdé a király az érsektől — a ma­gyar sereg létszámát, és mennyire az ellenség erejét ?« »Véleményem szerint — válaszolá a főpap — felséged tábo­rában és az enyémben alig van több húszezer fegyveresnél. Az ellenség serege közel háromszázezer emberből áll ; de nem kell megijedni e számtól, mert a legnagyobb rész gyáva csőcselék !« A király nem volt megnyugtatva. »A szultán táborában — tudakozódék tovább — hány ezerre mehet a válogatott fegyveres nép száma?« »Hetvenezerre« mondá Tomori. M ig a tanácskozás folyt, Tomori táborából követek érkeztek, kik előbb a királylyal egyedül szólottak, majd a tanácsteremben is megjelentek. Szónokuk felhívta az urakat, hogy az ütközet elfo­gadását ne ellenezzék. »A győzelem kezeink között van, — mondá — csak élni tudjunk a szerencsével, mely Isten kegyelméből kínál­kozik. Jőjenek a mi táborunkba, mely közelebb fekszik az ellen­séghez, és alkalmasabb a, támadásra. A ki egyebet tanácsol, az halál lia !« passata tanta geilte cum tauta artilleria, che non potea resistere et Ii e couvenuto retrahersi da Ke.« Minthogy ezen jelentés hitelességéhez két­ség nem fér, az abban előadott részletet Brodarics elbeszélésének kere­tébe be kellett illeszteni. 49*

Next

/
Thumbnails
Contents