Századok – 1881

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Felhívás Gömör- és Borsodmegye történetkedvelőihez. 712

tárcza. 713 я nagyapa Sz. К .János 1705-ben történt haláláig a fejedelem gömür-, borsod- és torna megyei kincstári jószágainak pracfectusa ; a fiú, Sz. K. Miklós ugyanannak egyik vitéz huszárezredese, végre, az unoka a csak 1692-ben született fiatal Sz. K. At lám szintén Rákóczinak igen-igen kedves apródja, s 19. éves korától kezdve (a mikor szeretett urával 171 l-ben hazájából kibujdosott,) bizalmas udv. bejárója volt; egyike ama keveseknek, a kik a fejedelemmel együtt tevék meg az angolországi utat is. Szathmári Király Ádám (ki Sz. K. Józsefnek nagyatyja vala) egész 1717-ig lakott Rákóczival Párisban, Yersaillesban, stbmiközben a saint-cyri katonai akadémiában a hadi tudományokat elvégezte és más irányú jeles képzettséget is szerze. Francziaországi naplóját a »Rákóczi Tár «-ban, és arczképét, rövid életrajzával a »Vasárnapi Ujság«-ban kiadtam. Tőle több kötetnyi egyéb mü is maradt fenn, ú. m. franczia nyelven irott hadtudományi-, természet- és mértani munkák, sajátkezű csínos rajzokkal ; úgy francziából magyar nyelvre fordított néhány vallási és erkölcsi tartalmú kötet. Ezek Boldván 1868-ban még inind megvoltak, hihetően ma is megvannak. Emlékezett azonban boldogúlt Szathmári Király József úr előttem akkor, 1868. September 9-kén, Sz. K. Ádámnak még egy, nagy érdekű hátrahagyott kis munkájáról. Ez — úgy mondá a kitűnő emlékező tehetségű öreg űr, — magyar- nyelven Sz. K. Ádám szép gömbölyű betűivel irott több ívből álló Emlékirat, II. Rákóczi Ferencz benső életéről s az udvarában dívott szokásokról, melyeket az egykori udv. apród és bejáró számos évi közvetlen tapasztalatból élénken ismertet. így pl. pontosan leírja benne a nagy szabadsághösnek arczvonásait, alakját: hány láb és hány hüvelyk magas volt? Mily kegyes, szelid és jóságos vala mindenki iránt ; továbbá, mik voltak házi szokásai, kedves ételei ? mit reggelizett, estelizett ? mily rendet tartott udvarában ? Hogy nemes testőr-seregének ifjai közül kettő-kettő mindenkor a fejedelmi asztalnál ebédelt ; hogy a fejedelem saját költségén nemcsak jó igyekezetií szegényebb nemes ifjakat iskoláztatott, de 60 nemes leánykát is neveltetett, stb. stb. Szóval, egy mívelődéstörténeti szempontból véghetetlen érdekes mü volt ez. Szathmári Király Józsefnél nagyatyjának ezen becses munkáját 1825 —1830. körül néhai Ragályi Tamás, Borsod-megye híres követe olvasgatván, lemásolás czéljából elkérte és Boldváról elvitte ; s azóta hol lappang a mű ? mostanáig sem nyomoztatott ki. Sz. K. József úr hiába kerestette azt később Ragályi 'Г. jogutóda : t. Lossonczy Károly úrnál Sajó-Szent-Péteren, — s haszta-