Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643

674 a eómaiság elenyészte pannoniában, Aquincum basilicájában, bol II. Yalentinianust nagy pompával trónra ültették, s a fürdők és színházak luxusa közt pihenheti ki a hadjáratok fáradalmait. De lesz vala sok olyas, mire ezen városok épületei nem oly alkalmasak, mint a maga kényelmére saját rendelete, vagy bevett szokás szerint készült deszka hajlékai. — Azt gondolom, ha a szultán egész családostól utaznék, sem Páris, sem London legnagyszerűbb és fényesebb hoteljei közt oly neki kényelmes mulató helyet nem találna, mint az ő kioszkjai. Ha Attila városban akar lakni, hadi terveinek megfelelőbb lesz vala Sirmium. De egyátalán nem lakott kőfalak közt, hanem deszka-palotája volt, bár művésziesen és csinosan összegyalulva, mint Priscus a szemével látta s híven leirta. De ne keressük katona embernél a kényelmet, kit nagy hadi vállalatok gondja terhel. Már pedig Attila katonai szempontból sem szorult kőfalakra. Távol attól, hogy mint Anonymusunk véli, főhadi szállását tömör kőfallal, vaskos bástyákkal környezte volna, még sánczokkal sem vette körűi fővárosát. Priscus egy síkságon találja azt, hol messze földre kő nem lelhető. Egyik római főemberének, Onegesiusnak, kedve kerekedett egy római fürdőhöz a főhadi szálláson. A köveket Pannoniából kellett szállítni, — tehát a főhadi szállás nemcsak hogy nem Buda táján volt, hanem átalán Pannonián is kívül esett. Priscus megjegyzi továbbá, hogy Attila egész építészetében semmi sincs, a mi erődítés czéljából készülne. Még a tornyok is csak díszítmények. О a csupa lovasságból, még pedig könnyű lovasságból álló húnok fejedelme volt. Ezek pedig nem zárkóztak várakba és sánezok közé, mint a későbbi magyarok sem. Náluk a meglepetés ellen felhányt sáiiczokat czélszerűbben helyettesitik a gondosan kiállított előőrsök. Csatában pedig nem a védművekben, hanem a mentül szabadabb mozgásban állott erejök.1) E szerént belső való*) írják, hogy Attila a chálonsi vesztett csata után a szekértáborba vonta meg magát. — Ez a szekértábor, ha átalán az egész nem mese, a szövetséges népeké, talán az osztrogothoké kellett, hogy legyen. Ezek szoktak volt szekereket használni a rómaiak castruma gyanánt. — Attila hunjai minden bizonyai nem vonnltak Chálonsnál oly ketreezbe, lianem, ha megverettek, szépen vissza vonultak, s senki sem merte kitartva üldözni ; mert ez veszélyes lesz vala az üldözőkre.