Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643

s különösen aquincum vidékén. 681 színűség sem szól némely hazai krónikánk mellett, mintha Attila Budán lnkott volna, ha csak ideiglenesen is, s annál kevésbé hogy ez mintegy fővárosa lett volna. A Priscustól ránk maradt leírásból az tűnik ki, — mint láttuk — hogy Attila főszállása a Tisza mellékén, a mai Szeged táján volt, 448-ban, mikor ő meglátogatja, s úgy látszik jó idő óta állandó székhelye. Alkalmas központja azon harczhomlok felállításának, melyet föntebb vázoltam. Egyszersmind alkalmas főváros Attila nagy birodalma törzs-népe, a specificus húnok számára, kiket Priscus királyi scytluík névvel különböztet meg a barbár birodalom többi népeitől. Egykorúak ezek közt a gótkokat és scyreket, s talán az akatzirokat és gepidákat is befoglalták a scytha név alá. Sem a hím, sem a góth, sem a frank, sem a népvándorlás más hódító népe nem volt magában oly számos, mint régebbi történészek hitték. A római seregek viszonylag kicsinyek lévén, mihelyt ezek arányát meghaladta egy barbár sereg, már százezrekről beszéltek.x

) Ha nem nagyítás az, hogy Aetius barátja, a bún fejedelem 60.000 emberrel állott ki János császársága megvédésére, — az összes tulaj donképi húnság erejét kell értenünk alatta. Lovasságnál ez óriási erő, hozzá véve fegyvernemét, hogy ez mind kitűnően gyakorlott lovas-íjász volt. Elég, hogy minden másra nézve rettentő legyen a húnok neve. Tenne hatvanezer családot a fentebbi szám. Ez pedig a liún nemzet lélek számát két-háromszáz ezernek bizonyítná. Ennyi megfért a két ezer négyszög mértföldet tevő Alföldünkön, rátelepedve katonai földesúrnak a bensziilöttekre. Abból, hogy Attila fővárosa Szeged táján volt, lehet következtetnünk azt is, hogy a valóságos Hunország csak az Alföldet vagy annak egy jó részét foglalta magában. Meg kellett ott férnie, mint láttuk, Magyarország területén több más nem csekély szövetséges népnek is. Különben a bún király szövetségébe vonván fél Europa népeit^ az országnak fogalma sem volt még az ő idejében. Szó sem lehe') Némelyek úgy veszik, mintha az 376-ban a Dunán átbocsátott vizi-góth harczosolc száma 200.000 lett volna. Pedig lélek számot kell itt értenünk a szám alatt — s így a liarczosok 40 — legfeljebb 50 ezeren lehettek. Elég nagy sereg római felfogás szerint. Századok. 1881. IX. füzet. 45