Századok – 1881
Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643
s különösen aquincum vidékén. 6()9 fontos liadi eseményért, mely mindenki előtt ismeretes lehet, miután elég a hősi név mellékelése az akkori olvasónak. Élt Aquincum a második század óta többször harczias időket, mikor quádok és szarmaták átcsaptak a limesen. De ezek várakat nem ostromoltak. Már pedig egy vár, mint ilyen, csak egy rendszeres ostrom visszaverésével vivhatja ki az egri nevet. Ily ostromnak Attila korszaka előtt aligha komolyan ki volt téve. Még abban az esetben is, ha a költő a hősi epithetont csak arra érti, hogy Aquincum egy legio állandó főhadi szállása volt, elég jellemző, csaknem egyre megy a fentebbi magyarázattal, tudván részünkről, hogy ezt 458-ban irják. Ha hitelt nem adunk is a költőnek, ha fölteszsziik is, a mi az ő tanúsága nélkül a legnagyobb valószínűség lenne, hogy Aquincumot is Attila idejében a többi római határvár sorsa érte, azaz, a krónikák nyelvén szólva, elpusztult volna, még akkor is hihető, hogy újra helyreállott, mint helyreállott az Attila idejében lerombolt Aquiléja és maga a pannóniai Sirmium, s azonkívül sok más római város. A városokat a legkegyetlenebb égetés, rombolás, öldöklés sem igen szokta egy csapással megsemmisíteni. A lakosok közül csodálatosan sok menekül meg, mikor azt hinnők, hogy mind ott vesztek falaik romjai közt. Ezek mihelyt, a békének csak látszatja mutatkozik, visszatérnek s a még álló falrészekből s alig meghülepedett üszkökből rögtönöznek kunyhót az egykori tűzhely fölött. Attiláról a martyrologia sok esetet jegyzett föl, hogy a fegyverteleneket sem kímélte. De vannak ezen czélzatosan nagyított legendák mellett mondák, sőt históriai tények is, melyek azt mutatják, hogy háborúi és ostromai nem különböztek más akkori népnek, igaz elég vad modorától, a rómaiakat legkevésbé véve ki. Vajmi ritka eset, hogy akkor egy ostrommal bevett vár népe bármi részben kegyelmet kapott volna. Attila a népeket nem pusztította, mint fentebb is bizonyítottam. Bizonyság erre többek közt Sabaria, a mai Szombathely, mely inkább nyilt város, mint vár lehetett, Attilának ellenséges nyugoti hadjáratának jövetmenet útjába esett. S még is bizonyos az, hogy Sabaria talán megfogyva, de meg nem törve állott még Attila halála után két évvel. — Mert a birodalmi központ krónikájában olvassuk:
