Századok – 1881

Értekezések - Sz. S.: Kiss Á. A ref. zsinatok végzései. 620

történeti irodalom. 623 maga után, s mi az akkori primitív kezelési rendszer mellett is szép summát tőn ki. A provincia számlájára ment a nuntiusok költségeinek fedezése, kik szakadatlanűl útban vannak a vajdához, kincstartóhoz, királyhoz. A provincia s az állam közt ezek tartják fönn az állandó összeköttetést. A fensőbb helyről érkező rendeletek köröztetése, szóval a hivatalos posta, melynek terheit ma az állam viseli, akkor a tartományi pénztárra háramlott. A török uralom terjeszkedése, mely már Havasalföldet részben meghódoltatá, s Erdélyben is megkoczkáztatott pár kétes sikerű kalandot, az ország s még inkább a maga jóvoltáért kötelességévé tette a provinciának, hogy a már nem szokatlan vendég czélba vett látogatását idejében tudja meg, hogy készületei-terveiről korán megbízható forrásból értesüljön és értesítse a honvédelem intézőit a sikeres védelem eszközölhetése végett. A havasalföldi vajda udvarában egymás kezébe adják a kilincset az exploratorok (kémek), kik üres kézzel nem igen zörgethettek Moldávia urának ajtaján. Az ajándékok, melyeket a provincia a békés és bizalmas szomszédság fönntartása és szilárdítása végett küld, ritkán pénz, inkább bor, clenodium, drága kelme stb. ; de ezek a számadásokban pénzértékben vannak fölvéve. Az exploratorok egymást érik Bodonban és Yiddinben, mihelyt a török gyanús mozdulatot tesz, s a lófarkot a szél Magyarország felé lengeti Az explorator nem volt közönséges kém, hivatása megkívánt némi diploniatiai képességeket. Többnyire görögkeleti pópák vállalkoznak ily küldetésre s ha egyéb nem is, de az ajánlotta őket, hogy a moldovaiakkal egy nemzetiségűek valának s ugyanegy nyelvet beszéltek. Ajándékok illették meg a vajdát, kincstartót, olykor a királyt, a jog és igazság hathatósb támogatása végett, melyek fegyverek, serleg, kupa etc. képében küldettek. A megszállás (descensus) költségeit a provincia viselte. Eleiemmel, fuvarral látta el a vajdát és királyt udvarával együtt a »fundus regius«-on valóátútaztában. 1496-ban II. Ulászló király látogatása tetemes terhet rótt a provinciális pénztárra. Közköltségen utaztak hivatalos küldetésekben a királyi tisztviselők ós biztosok. A honvédelem is kivánt némi áldozatot az évi subsidiumon kívül. Szörény végvárba a szász provincia tápot meg fuvart rendel a király egyenes parancsára. A vöröstoronyi erőd föntartása egészen a szász földre háramlik. Védelmére székely zsoldosokat fogad, kik az erőd védelme mellett rendőrségi szogálatokra is használtatnak. A havasalföldiek kihágásainak a széleken e székely stipendiariusok veszik elejét, vagy ha már elkövettettek, ők torolják meg. A rablók, gyilkosok, gyújtogatok elfogása s átszolgáltatása a büntető hatalomnak, szintén rájok van bízva. Egyáltalán oly szolgálat, mely életkoczkáztatással is járhatott, nem volt Ínyére a szásznak. A