Századok – 1881

Értekezések - Sz. S.: Kiss Á. A ref. zsinatok végzései. 620

624 történeti irodalom. városok és székek területén a kellő közbiztonság föntartására sem vállalkozik örömest, banem poroszlókúl szegődtet székely meg oláh jobbágyokat, csekély, havi fél arany forint zsoldért. Még a középületek és útak jó karban tartását említvén föl, úgy nagyjából számot adtam a provinciális pénztárt terhelő kiadásokról. A szebeni polgármester fizette mind e költségeket a provincia utólagos jóváhagyásának reményében a kezelésére bízott tartományi pénztárból. Tiszte volt a jövedelem éj kiadás nyilvántartása ; kötelessége volt hivataloskodása végeztével, minthogy pedig egy évre választatott csak, minden év végén számadásait bemutatni a generalis congregatiónak s attól fölmentetését kérni. E fölmentvény hivatalos alakban, az universitas pecsétével, írásban állítatott ki. íme egy példánya szószerinti fordításban : »Mi Szeben város és az erdélyrészi hét szász szék polgármestere, birái, esküdt polgárai a bölcs (értelmes) é3 tapintatos (óvatos) Szabó (Sartor) Györggyel, Szeben város volt polgármesterével, Krisztus születése ünnepének előestéjén (1496.) számot vetettünk a hét szék és tartozékai minden egyes bevételéről, nem különben rendes és rendkívül taxái-, contributiói- és collectáiról és vele együtt szorgalmatos és érett számítás után nyílván úgy találtuk, hogy a jelen évben bevett 11628 frt 6 dénárt, ebből kiadott király ő felsége részére és a hét szék hasznára meg fönmaradására 11649 frt 45 dénárt; miről is megnyugtatjuk őt olyképen, hogy a provincia tartozik neki 21 frt 39 dénárral.« A szász földön első telepek a városok voltak. Idők folytán, a nép megszaporodásával, környékén falvak támadnak, egészben a város mintájára. A községi élet, természetesen kicsinyült arányokban, a városokéhoz hasonló képet mutat. A falusi és városi lakók közt a foglalkozás meg életmód némi különbsége nem támaszt oly nehezen áthidalható tirt, mint a magyar földön. Szabad polgárok laknak itt és amott egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel, kiket az érdek-közösségen kivűl összetart még a közös fő, a székbeli polgármester személye is. Bár a községi élet fejlésével a falvak némi önállóságra vergődtek, a maguk dolgaiban intézkedhettek egészen függetlenül a várostól, politikai jogokat sem egyenként, sem összeségükben nem gyakorolhattak a várostól függetlenül. Ezért szász földön a hegemóniát mindig a város tartotta kezében, s a városok közt is Szeben legkivált. A magyar földön egész mások voltak a viszonyok. Itt a megye, mint politikai tényező, mindig nagyobb súlyú a városnál, s hacsak szabad királyi város nem volt, annak kötelékébe, fönnhatósága alá volt rendelve. Szeben város számadási lajstromai rideg számjegyekben, fárasztó följegyzésekben a városi szervezet, polgári életmód meglehetősen érdekes és teljes képét tartották fönn. Némi vázlatot