Századok – 1881

Értekezések - Sz. S.: Kiss Á. A ref. zsinatok végzései. 620

622 történeti irodalom. a város duodecimaliákra osztatott, s mindenikben egy-egy adószedő (duodecimator) szedte föl a taxát. A szék kötelékén kivűl eső, úgynevezett pertinentialis községekben a helységek birái (knézek) szedték az adót, s collectáikról a szebeni polgármesternek számoltak, ki élén állott az összes szászföldi adó-ügynek. A rendkívüli alkalmakkor, subsidium czímen szedett adók kezelése hasonló módon történt. Ez a XV ik évszáz derekától kezdve meglehetősen rendes adóvá lesz, mely majdnem minden évben szedetik, s valószínű, hogy már előbb is csak ritkább, de nem szokatlan jelenség volt. íme nagyjában a szász földre háramló közterhek. Viselésükben osztozkodott minden birtokos, szabad szász vagyon arányában, sőt a zsellérek (inquilini) is. Nemesi birtok a »fundus regius« területén a II. Endrétől nyert szabadalom értelmében nem lehetett, tehát adómentességnek sem volt helye. Jobbágyok sem voltak, csupán a papi birtokokban, a pertinentialis községekben, hol a szász universitás, mint testület volt a földes úr. E csekély számú jobbágyság is oláhokból került ki. Emelkedtek ugyan szászok magyar nemesi méltóságra, de szász területen birtokuk, mint előbb, polgári birtok maradt. Az universitás, Szeben város és a székek tisztviselői hivataloskodásuk idejére föl voltak mentve a közterhek alúl. Ez volt fizetésük a XV-ik század közepéig. Ettől kezdve a polgármester, királybíró, provinciális urak kapnak némi csekély tisztelet díjat, mi a polgármesternél is példátlan, hogy a kétszáz forintot meghaladná. A szász universitás minden tisztsége tehát nobile officium volt, melylyel javadalmazás nem járt. Azok valának a városi tisztségek is, a jegyzői tiszten kivűl, kinek, talán mert nem gazdag polgárokból, hanem litteratus emberek közül került ki, s állása is kevésbé volt tekintélyes meg előkelő, rendes, bár csekély fizetése volt. Különben még a XV-ik század folytában is az egyedüli felelősséggel járó hivatal a polgármesteri vala, egyéb tisztviselők csak segédeinek tekintettek. A szebeni polgármester, mint első provinciális tiszt, természetesen a generalis congregatiónak tartozott számadással és felelősséggel. Jóllehet hivatalos tekintélye Szeben és a provincia ügyeinek minden ágában érvényesítheté magát, hatásköre mégis kivált gazdasági és administrativ teendőkre szorítkozott, az igazságszolgáltatás terhei a iudex regius (királybíró) vállaira nehezültek. Volt már említés arról, hogy a provincia jövedelmeinek mely forrásai voltak, t. i. az ingatlan után szedett adó, mi részben az állam, részben a provincia költségeinek fedezésére fordíttatott, s az universitás birtokai. Egy pár tétel fogalmat adhat kiadásairól. Nem említem azt a költséget, mit a jövedelmek fölhajtása természetesen vont