Századok – 1881
Értekezések - Sz. S.: Kiss Á. A ref. zsinatok végzései. 620
történeti irodalom. 621 A változó pénzláb, s az egész bizonyossággal meg nem állapítható adókulcs gátolnak abban, hogy a szászföldi állam-adózás képét pontos számítások alapján vázolhassuk. Annyi bizonyos, hogy az adóösszeg olykor egy summában, olykor évnegyedes részletekben rovatott ki és szedetett föl. Némi zavart meg bizonytalanságot támaszt az is, hogy egy és ugyanazon adónem a legkülönbözőbb elnevezésekkel jelöltetik. Valóban a középkori terminológia bizonytalanság és határozatlanság tekintetében itt sem tagadja meg magát. Valószínűnek véljük azonban, hogy a taxa, census, contribute etc. nem tesz ugyanannyi külön adónemet, hanem csak a rendes adónak más-más elnevezései. Az kétségtelen, hogy ez adó első sorban a földbirtokra hárult, kivetéséhez az ingatlan vagyon terjedelme szolgáltatott kulcsot. A középkor adó-rendszerében a vagyon terjedelme döntötte el inkább a közterhek arányos megosztását, mint értéke és minősége, mi nem a legméltányosabb adóztatási mód. Szász földön az államadó kivetése a »dormis numeralis« arányában történt. Sejtjük, hogy ez alatt valami a magyar portához hasonló egység lappang, de megközelítőleg sem merjük eldönteni területét. Aztán alig is függött pusztán területi viszonyoktól a »domus numeralis létszáma; mert ez esetben gyakori növekedése, megfogyása sehogy sem magyarázható ki. Mindenesetre jóval nagyobb területet és emberlétszámot foglalt magában a magyar portánál. Pl. 1460-ban a domus numeralis taxája huszonkét arany forint, egy forintba ötvenhárom fillért számítván ; a domus numeralis száma, mely az adókivetés alapjáúl szolgált, a következő: Siuk-székben 10, Kőhalom-székben 15, Szászsebes-székben 7x/g, Segesvár-székben 8, Szász városszékben 5, Űjegyház-székben 6, Szerdahely-székben Э 1/^ Szebenváros, környéke, tartozékai, hogy hány domus numeralist tettek, egyetlen egyszer sincs fölemlítve, s talán más kulcs szerint szedte a ráeső államadót ; de 1460-ban az adóösszeghez 439 arany frttal járul, mi majdnem busz domus numeralis után járó summának felel meg. — Szeben s a bét szék területére tehát e számítás szerint hatvanegy domus numeralis esik, összes állami adója 1342 arany frtot tesz. Utóbb azonban, midőn domusokként a taxa 80-tól 200 arany frtig emelkedik föl, a domus szám apad, s a hét szék, mely 1460-ban negyvenegy domus numeralist mutat ki, leolvad 291/z -re, olykor kevesebbre is. Szeben városában, a székben, tartozékaiban az adókivetés más módja is dívott. Adó-lajstromai föntartották emlékét annak, hogy a városi seuatus s a szék közönsége egy értelemmel taxaváltságúl az ezüst latjára hat (olykor több) fillér adót vet. Ez nem érthető másként, mint hogy az ingatlan, tehát adó alá eső vagyon megbecsültetvén, értéke vétetett adózási alapúi. Ilyenkor
