Századok – 1881

Értekezések - Sz. S.: Kiss Á. A ref. zsinatok végzései. 620

620 történeti irodalom. tisztségek szabad választás által töltettek be, minden szabad szász befolyt a közügyek vezetésére. A congregatiókban a főté­nyező bizonyára a tisztviselő-kar volt : Szeben polgármestere, birája, senatusa, a székek tisztviselői, kik »domini provinia­les«-eknek bivatnak ; de a bürocratia túlkapásainak két hatá­lyos óvszer biztosan útját vágta. Résztvettek a congregatiókban — mint a mi országgyűléseinken a nemesség, — a polgárok fejenként, ez egyik óvszer, a más még hatályosabb meg az, hogy a tisztviselő egy év múltán, hacsak ismét meg nem választaték, egyszerű polgárrá lőn s így vitális érdeke volt az ellene működni a hivatalos hatalom tyrannismussá fajulhatásának. A tartományi gyűléseken gyakorolta politikai jogait a szász universitas. Autonomiája értelmében decretálbatott oly határozatokat, melyek a »fundus regius« területén a törvény hatályával és méltóságával bírtak. Bizonyára ez az állam ellen­őrzése mellett történt, királyi biztos (homo regius) küldetett a gyűlésekre, s az egyértelemmel hozott statutumok az erdélyi vajda által megerősíttettek. Közigazgatási és igazságszolgálta­tási ügyekben az erdélyi vajda fölebbviteli forum volt; kivált az elsőben mindig, a másodiknál némely esetekben és személyi dol­gokban sérelmeiket közvetlenül is vihették a király elé. A provincia állami adóját a tartomány gyűlés vetette ki. Világos adat arra nincs, hogy joga volt volna megajánlani az évi adó összegét. Ezt a király szabta meg, kincstartói révén értesítette a proviuciát, s az gyűlésén csupán azzal foglalkozott, hogy a közterhet arányosan ossza meg. Nem példatlan ugyan, hogy a kivetett adó a provincia által leszállíttatik, mi arra vall, hogy az universitas e tekintetben is több volt puszta végrehajtó hatalomnál, s bár nem volt joga a megajánlást kezdeményezni, de a kivetett összegnél kevesebbet szavazhatott meg és szedethetett be. Az egyenes állami adó a kincstár által rovatott a provin­ciára, s a provincia azt egyetemlegesen viselte. Ennek csirája benn van már a II. Endre kiváltság-levelében, mely a »fundus regius«-ra az államháztartás költségeinek fedezetéül évi ötszáz ezüst már­kát vet ki. Ügy látszik az adókezelés kezdettől fogva a szebeni polgármester kötelességei közé tartozott. О volt a provincia fő pénzügyigazgatója. Saját közegei által szedte föl az adót a meg­állapított adókulcs szerint, gondoskodott annak a kincstárba küldéséről, elszámolt a generális congregatió előtt a befolyt jövedelmekről s az universitas kiadásairól, ez számára év végével a számadások fölülvizsgálata után fölmentvényt állított ki. Ha­sonló hatásköre volt minden egyes székben a székbeli polgármes­ternek annyi különbséggel, hogy provinciális ügyekben függött a provincia főnökétől, a szebeni polgármestertől.

Next

/
Thumbnails
Contents