Századok – 1881

Értekezések - DEÁK FARKAS: Tanúlmányok. Írta Gr. Széchen ism. 603

•V 610 történeti irodalom. és hogy e kezdet Mátyás halálával a Jagellók alatt megsemmisült. Fölemlíti, bogy a XVI. században nem voltunk oly teljesen a nyugat bástyái a török ellen, mint a XV-ikben, és így megy tovább egész történelmünkön mind végig szellemes, tanúlságos észrevételekkel, ítéletekkel kisérvén fejtegetéseit, sőt a hol nem épen középen találja is a szeg fejét, még ott is ád gondolkozni, vagy megharczolni és leküzdeni való tárgyat. A szoros összeköttetésben állás miatt szükségképen, de csak úgy könnyedén, mintegy észrevétlen átsuhan a franczia forradalom eseményeire, s erről csaknem önálló tanulmányt ír. »Van a franczia forradalomnak egyfővonása —mondja egyebek közt •— mely első lépéseit jellemzi, s melynek nyomai egész fejlőtlésében feltalálhatók, ez amaz eszményi elbizottság, mely az emberi észnek és főleg annak logikai következetességének nemcsak felvilágosító és vezérlő, de határozottan teremtő szerepet igényelt az állami és társadalmi alakulásokban, és mindazt, a mit századok lefolyása jóban vagy roszban alkotott, lényegtelen anyagnak tekintette, melyet okoskodásai szerint idomítani magát szintoly jogosítottnak, mint képesnek vélte. És e szellemi elbizottság a szabadság nevében és érdekében kezdeményezett mozgalmat gyors léptekkel a vérengző zsarnokság örvényébe vezette.« *) »A zsarnokság csirái mindenütt feltalálhatók, hol a jogosultság kizárólagossága igényeltetik és semmi sem érleli meg gyorsabban e csirák veszélyes gyümölcseit, mint azok a szenvedélyek, melyek az élénk politikai harczokat és a forradalmi mozgalmakat természetszerűleg kisérik. »A zsarnokságnak ez a neme kétszeresen gyűlöletes, mert nincs meg benne az a benső következetesség, mely még a tévedéseknek is az őszinteség méltóságát adja és mert kiválóan az anyagi hatalomra, a tömegre és annak állítólagos többségére támaszkodván, gyakran öntudatlanúl csak a nyers hatalom érzetének, nem pedig a czélúl tűzött jogérzelemnek kinyomata. Ép e benső öszszefüggés miatt keletkeztek a forradalom embereiből Napoleon idejében oly gyorsan és oly feles számmal a jó és kész szolgák.« Tanulságos minden szó, a mi a forradalomról mondatik, habár az a megrovás (152. lap), hogy a ki Bonapartéval és képviselőivel tárgyalásokba ereszkedett, többé nem talált biztos talajt, hol lábát megvethette, és ott, hol minden tényleges nemzetközi jog elv mellőztetett, sőt az államélet természetes tényezői, a történelmi fejlődés, a népek óhajai és hagyományai, az anyagi jólét szokásossá vált, vagy önként kínálkozó feltételei sem vétettek l) Ez állítást fényesen igazolja : The life of Maxi. Robespierre by G. II. Lewes. London, 1869. — czímü munka.