Századok – 1881

Értekezések - SZILÁGYI ISTVÁN: Hur krónikája I. 568

szilágyi istvántól. 571 a munkájában, mely »Romanische Studien« czímmel 1871-ben jelent meg. Nálunk Hunfalvy Pál fordított rá eddig figyelmet »Ma­gyarország Etbnograpbiájá«-ban (1876.); s nekem, legalább a vonatkozásokból ítélve, úgy látszik, Roesler munkája után ismert meg belőle annyit, a mennyire ennek kritikai fejtegetései kiter­jednek. Mind a ketten elítélik, s a benne foglalt és általok ki is jelölt adatok tarthatatlanságának alapján kimondják, hogy e kró­nika ál-mii, s a hitelességgel bíró kútfő-munkák között helyet egyátalában nem foglalhat. Néhány szakasza a krónikának Magyarországról is szól, s szól különösen Máramarosról, mint Drágos kivándorlásának he­lyéről. Ezek a pontok azok, a melyek az én érdeklődésemet kivá­lóan felköltötték. Mivel már ezek a följegyzések sehogy sem látszanak meg­egyezni eddigi történelmi tudásunkkal, sőt okiratainkkal hatá­rozottan ellenkezésben állanak : azért határoztam el magamat, hogy e »Fragment historik«-ot a magyar irodalomba bevezessem, s ekképen módot szolgáltassak hazai tudósainknak, hogy azt bírá­lataik alá vehessék, még pedig részletesen, nem a műért csupán magáért, hanem főkép a román írókért, hogy ezek a kritika ered­ményét látván, forditsák hasznokra azt úgy eddigi eljárásaik meg­ítélésében, mint ezután leendő magok mihez tartásának szem­pontjából. Azt hiszem, hazai historicusaink, az első elolvasás után keletkezett hatást mellőzve, nem fogják fáradságokat e munká­tól sajnálni. Azt ne is tegyék. Én is el fogom mondani a magam észrevételeit, a melyek jegyzeteimben foglaltatnak, egy második közleményben. És hogy az eljárás megkönnyíttessék : azért tettem azt, a mi az eredetiben nincsen úgy, hogy az egész krónikát szakaszokra osztottam. A hivatkozás az által könnyebb is lesz, világosabb is-38*

Next

/
Thumbnails
Contents