Századok – 1881

Értekezések - SZABÓ KÁROLY: A királyi regősökről. 553

regösökről. párt, s mig stilt pereczzel s pálinkával jól el nem látják, addig házától hajjal távoznak. Ennyit tudhattam meg e népdal s a vele járó népszokás értelméről, s ennél többet róla a nyolezvan éves öregek sem tudnak mondani.« *) Ha a göcseji és székely reges énekeket összehasonlítjuk, azokban csak a »rőt ökör, régi törvény« és a regösök vagy regesek emlegetését találjuk egyezőnek, kik Göcsejben a gazda csatos erszényében lévő kétszáz garasnak vagy forintnak, Kénoson pedig a rőtt ökörre aggatott kolbásznak, perecznek és korsó sernek, egyenlően felét követelik magoknak. Megegyezik továbbá mind a két hely népszokása abban, hogy karácsony másod napján divatozik, s megtiszteltetést, áldáskivánást fejez ki, Göcsejben a gazda, gazdasszony és a házban lévő eladó leány, Kénoson a fiatal házaspár részére. És így, habár e két reges ének szövege is szellemi is nagyon külömbözik, a mennyiben Göcsejben a regelés, bizonyosan az egyház befolyása következtében, keresztyén színezetet nyert, míg Kénoson ősibb világiasabb alakban tartotta fön magát, a föntebb kimutatott lényeges egyezés arra utal, hogy e két éneknek közös forrásból kellett eredni : minthogy gondolni sem lehet, hogy e népszokást a göcsejiek a székelyektől vagy ezek amazoktól vették volna át, kik egymással legkissebb érintkezésben sem állottak, s egymásnak hírét is alig hallhatták és hallják. E közös forrás pedig arra a korra vihető vissza, midőn a regösök vagy regesek — mert Plánder közleményében a szegény regélük csak ujabb kori változék lehet, miután még Heltai Gáspár regelő hetet és regelést ejtett és írt, — a király szolgálatában állottak, s mint combibatores latin nevök mutatja, a királyi lakomák alkalmával szerepeltek. Az Arpád-királyok udvarában zengett regék szövege, fájdalom, végképen elenyészett ; ki gondolt volna azon korban e pillanatnyi mulattatásra szánt énekek följegyzésére, melyekben nemzeti költészetünk gyöngyei, miveltségtörténetíink ki tudja mily nagyértékű adatai vesztek el? legfeljebb csak a göcseji és kénosi regösök ma már érthetetlenné vált refrainjeiben sejthetjük a hajdani királyi regösök éneke töredékeinek homályos viszhangját. l) Kriza, Vadrózsái.\ I.