Századok – 1881
Értekezések - ORTVAY TIVADAR: Az eltűnt régi vármegyék. Pesty Frigyes bir. 340
354 történeti irodai.ом. A régi Gerzenczét keresve, azt mondja, hogy az nem lehet más mint a Kőrös megyében, illetőleg a körösi határőrezred területén (értsd a mai Belovármegyét) az Illova jobb partján, a garicsi és berlinichki hegyek alatt fekvő Garesnicza. (II. 256.) Es ennek daczára is már a másik lapon egy oly »kétségtelennek« nyilvánított hypothesist állít fel, mely szerint a régi Gerzencze községe a mai Hrastovác, a régi Gerzencze vára pedig a Cérnája és Illova által befogott háromszögű területen létezett volna. (II. 257.) De aztán még e második nézetét is azzal desavouálja a czikk végén, hogy az Illován túli részre aligha kiterjedett Gerzencze. (II. 265.) Kérdem, ha nem terjedt, hogyan lehetett Hrastovácot és Dianovácot a régi Gerzencze községének és várának színhelyévé vitatni ? Hogyan egyeztessem meg ez állítást azon távolsággal, mely a Cernaja-Illova-köz és Hrasztovác között létezik? Egyátalán nincsen-e e combinatióban a Cérnája és a Toplicha egymással összezavarva? De kérdem még ezeken kivűl is, hogyan mondhatta Pesty egy másik helyt (II. 264.), hogy a Gerzencze megyei folyók közt a Pökör vagyis a mai Pakra és Lónya is fel van említve ? Hiszen a Pakra túl ,van az Illován ! Nézetem szerint Pestynek azon állítása, hogy a régi Gerzencze vára és községe a mai Dianovác és Hraztovác helyén létezett, már az által is egészen megdől, hogy az 1256. évi okirat, mely szerint a Palichna patak a Charnarekába szakadt, é,s az 1278. évi okmány, mely Palichne határait szintén leírja, a határ vonalát az Illován át nem vezeti. Az egykori Riucbe megyére nézve csak azt tudjuk meg, hogy e nevezetes várispánságnak a mai Rovisce volt székvára. Hogy ezen ősi megyének határait Pesty ki nem jelöli, azt nem lehet rovására kritizálni, mert nincs okmányunk, melynek alapján ezt tenni lehetne, de azt a kritika már inkább kifogásolhatja előadásában, hogy ő a Riuche megyéhez tartozott hely- és folyóneveket elősorolván (II. 296—297.), több oly geographiai objektumot kihagyott, melyekről, mint az említettem megyéhez tartozottakról, ugyancsak az okiratok beszélnek. Ilyenek például a Bagyn, a Bosouth, a Marauth, a Konzka magna, a Konzchicha, a Potock, a Ruisna, a Sulyo vagy Sulocb, a Teztenik vagy Terztenik, a Zelna, a Ztopotna folyók és még vagy két-három egyéb névtelen víz. A Csepel-szigetről egy külön fejezet alatt tárgyalván, többi között a sziget terjedelméről is szól az érdemes tudós. Azon a nézeten van ugyanis, hogy ezen, egykor Nagy-nak nevezett sziget előbb nagyobb volt, »de idővel a Duna árjai sokat elsodorhattak belőle és ezek rongálásait még szüntelen folytatják.« (I. 81.)
