Századok – 1881

Értekezések - ORTVAY TIVADAR: Az eltűnt régi vármegyék. Pesty Frigyes bir. 340

350 történeti irodai.ом. csak terranak mondja, de különben is a Polana név a kérdéses vidéken manap is előfordul mint geograpbiai név. — Smersenychát és Kalystút szintén helységnek veszi (II. 235), pedig nézetem szerint ezek is csak határhelyek, földirati appellativumok voltak. — Zeliuát tévesen mondja már nem létezőnek (II. 225.) Ily folyó igaz Belovár megyében nincsen, de nem is e megyében keresendő az illető okirat ezen Zelinaja, hanem Zágráb megyében, mert azonos a mai Zelinával. Az Apord folyó sem ismeretlen manap (1.401), mert az a maiO-Burda, melyet egyéb okiratok is emlegetnek ez időszakból. — A Chernalikát, Ckarnarekát Pesty tévesen magyarázza a mai Csernájára. (II. 258) Magából az illető okiratból világos, hogy nem lehet az, hiszen az 1256. évi okirat szerint a Palichna csermely a Chernalikába szakad s a kitűnő szerző maga is elismeri, bogy ezen okirat Palichnája megfelel a mai Palesniknek Belovármegyében, következőleg a Palesniki csermely sem szakadhatott a Pozsega megyében, vagyis az Illova jobbpartján levő Cernajába. Nézetem szerint az okiratban a mai Herczegováczi vízről van szó. — A Konzkystrugot Pesty a Veliki-Sztruggal véli azonosíthatónak (II. 233.), de ez a határjárás menetével meg nem egyeztethető s erős érveim vannak arra nézve, hogy azt nem a gradiskai, hanem a báni kerületben kell keresnünk, mit azonban e szűk helyt tüzetesen szóba nem hozhatok. — A Kabala-patakot Pesty a Beczalylyával szomszédos Lófalva máskép Kobile helység vidékén keresi Sáros megyében (I. 167.), de ez állítását szintén nem vélem elfogadhatónak, mert a határleirás szerint a Kabalapatak folyása kelet-nyugati iránynyal birt, keletről jőve nyugotnak folyt be a Tapolyba s a határ a Kabalapatak mentén keletnek haladva érkezett a Bodroghoz vagyis az akkor Bodrognak nevezett Ondaváboz s így lehetetlen, hogy Lófalú vidékén keressem e patakot. — A Castanicha és Kastaynancha nevű vízeket érdemes tudósunk azonosoknak veszi (II. 235.), pedig hogy külön vizek, magából az 1272. évi okiratból derül ki. Hogy nevezetesen a Castanicha az Unna egy baloldali mellékvíze a báni kerületben, abból világos, hogy a batár Boszniából jöve, az Unnának átlépése után a Castanicha folyó vízén felfelé haladt s így ennek az Unna balpartján kellett folynia. Hogy pedig másrészt a Kastaynancha csermely Bosznia földén keresendő, abból kétségtelen, mert az okirat szerint a határ ezt elérte, még mielőtt az Unnán átment. — Pesty továbbá a Strigonina és a Stergomla nevű patakokat külön vizeknek veszi (II. 234. 236.), de én meg ezeket tartom azonosaknak. A két okirat határjárása, melyben a két folyónév előfordul, ugyanazon egy patak, t. i. a Strigova területéhez vezet, a Stergomla és a Strigonina egyaránt az Unnába torkollik s az