Századok – 1881

Értekezések - ORTVAY TIVADAR: Az eltűnt régi vármegyék. Pesty Frigyes bir. 340

349 történeti irodai.ом. sulna. S a sokféle elágazó vélemény között mindig helyes érzékkel s világos értelemmel megtudja a való irányt találni s nem tudok ezen ujabb művében sem egyetlenegy oly helyet kijelölni, melylyel mintegy erőszakosan akarna felfogásának s elveinek, s felállított tételeinek proselytákat szerezni. Pedig e munkájában is igen sokat polemizál, még pedig nagyon jeles történetírói tekintélyekkel, kiknek szavuk, véleményük súlyosan nyom az igazság kutatás mérlegében. Pesty érvei a legtöbb esetben oly meggyőződtetőek, hogy rábeszélés nélkül, önkényt csatlakozunk táborához, mert érvekkel s nem sallangos kopott phrázisokkal s nem is tetszőleges álargumentumokkal juttatja ő a történeti valót érvényre. Nem mondom ezzel, hogy a jeles szerző ez ujabb munkájában is itt-ott meg nem tévedt. Sőt kötelességemnek tartom a tárgy iránti tekintetből őt azokra a helyekre figyelmeztetni, melyek igénytelen nézetem szerint nagybecsű munkájában kifogásolhatók, ha mindjárt olyanok is ezek, melyek a munkának egyetemleges becsét, értékét legkevébbé is kisebbíthetik. Lehet hogy egyik-másik helyt tisztán meg nem értettem gondolatmenetét s ez esetben nagyon is kívánatos volna a tárgynak tisztázása s magam részéről meg vagyok győződve, hogy a jeles szerző, ki a legnemesebb érzülettel kutatja mindenben a történeti valót, apró megjegyzéseimet nem is veendi rossz néven. A jeles szerző ravennai Guidot egy személyként emliti (II. 23.) pedig e név alatt két külön személy rejlik: egyik a ravennai Anonymus, kitől egy Cosmographia, a másik Guido, kitől egy Geographia maradt ránk s kik nem is ugyanazon korban éltek. — A Tatrangról azt mondja, hogy az az Oltha szakad (II. 127), holott a Feketeügybe ömlik. Igaz II. András királynak 1211. évi okirata is így mondja azt, de az érvelésben azt magunkévá nem tehetjük, annyival kevésbbé, minthogy ezen okirat elvégre is csak azt bizonyltja, hogy a XIII. században a Feketeügynek alsó folyását Tatrangnak nevezték, azonkép, amint például ugyan e században a Vágdunát is Dudvágnak, az Onclavát Bodrognak nevezik az okiratok. — A Tömös forrása nem esik a Tatrangtól keletre (II. 127), hanem nyugatra. — A Bisztra (II. 174) nem folyik a Dráva bal-, hanem jobb partján s e folyót nem is említi az 1267. hanem Y. Istvánnak 1270. évi diplomája. A zentai révet sem emliti az 1246 (I. 236), hanem az 1264 évi okirat, mi egyébiránt Pesty művében sajtóhiba is lehet. — Az Ozywpuker folyónevet Pesty alap nélkül magyarázza Hosszu-Pulmrra (II. 235), mert jelentése nézetem szerint Kis-Pukur, ami számos analógiával bizonyítható. — Polanat Pesty falunak nevezi (II. 233), pedig csak föld volt, amint maga az okirat is