Századok – 1881

Értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR: Révész Imre. 274

TÁRCZA. 275 a debreczeiii főiskola ideiglenes könyvtárnoka volt; 1851-ben balmazújvárosi lelkészsze' választatott, de mielőtt ez állomást elfoglalta volna Németországot, Hollandiát, Belgiumot, Helvétiát utazta be, s mindenütt a tudományos életet, könyvtárakat s azokban főleg a hazánk történetére vonatkozó adatokat tette vizsgálódásai tárgyává. Hírlapírói működésén s elébb említett pályanyertes müvén kívül irodalmi tanulmányokkal 1847-ben kezdett foglalkozni, de nagy munkásságot e téren főkép az 50-es években fejtett ki, midőn egymásután hagyták el a sajtót ama becses dolgozatai, melyek halhatatlan emléket biztosítanak számára irodalmunkban. Hitsorsosai azzal adtak kifejezést elismerésüknek, hogy egymásután jobb-jobb egyházak hívták meg lelkésznek ; Balmaz-Ujvárosból Szentesre s onnan 1856-ban Debreczenbe választották meg, utóbb generalis nótáriussá tették, mely állásáról azonban ő, hogy annál behatóbban folytathassa levéltárnoki hivatalát, lemondott. 1856-ban jelent meg Szarvason tőle »A prot. egyházalkotmány alapelvei a XVI. századi főbb reformátorok, vallástételek és egyház-szervezetek bizonyítása szerint.« 1857-ben fordította Hagenbach »A theologiai tudományok encyelopacdiája és methodologiája« czímü munkáját. Ugyanekkor Debreczenben »Vélemény a prot. egyházalkotmány főpontja felett« czimü dolgozatát adta ki. 1859-ben »Erdősi János magyar prot. reformátor, különös tekintettel némely tudósok balvéleményére« és »Etel laka, vagyis Attila hun király birodalmi székhelye« czimü munkákkal gazdagítá irodalmunkat. írói érdemei méltánylásául az akadémia 1859. dee. 16-án levelező tagjává választotta, s e kitüntetésre érdemes voltát 1863-ban »Dévai Biró Mátyás első magyar reformátor életrajza és irodalmi müvei« ez. munkájával fényesen igazolta. Kiválóan érdekes a »Sárospataki füzetek« 1862. évfolyamában s azután külön lenyomatban megjelent értekezése »A magyar prot. egyház szabadságának védelme némely tekintélyes német tudósok megtámadásai ellen«, mely a berlini »Prot. Kirchenzeitung«-ban németül is napvilágot látott. Kálvin halálának 3 százados évfordulójára adta ki »Kálvin János és a Protestantismus« czímü nagyobb, és önálló kutatáson alapuló monographiáját 1864-ben. Egyháztörténelmi irodalmi működése megérlelte benne az eszmét, hogy a prot. egyháztörténelmi források kiadásával kell a magyar prot. egyháztörténet alapját megvetni. Ekkor egy gyakorlati tervet készített egy prot. egyháztörténelmi társulat alapítása iránt s az alapszabályokat 18*