Századok – 1881

Értekezések - LÉDERER BÉLA: Gindely A. Geschichte des dreissigj. Krieges. 253

TÖRTÉNETI IRODALOM. 263 kokból szeretné motiválni. — Míg Betblen sokoldalú terveinek egyes szálait elég jól ismerte fel, előadásának a maga egészében lényeges bibái vannak, és ezek röviden szólva, onnan erednek: bogy nem ismeri a magyar történetet, banem ennek csak egyes e korra vonatkozó többé-kevésbbé fontos töredékeit. Még kevésbbé ismeri a keleti bonyodalmakat, melyekben csak hazugságok és intrigák végtelen zavarát találja, de vezérterveket nem is sejt. Azonban nem is csodálkozunk, hogy G in del y nem fogta fel Bethlen viszonyát a portához a maga kényes sajátosságában, bár véletlenül biztos tudomásunk van arról, hogy e viszony felől igen sok nagyon fontos okirat állott rendelkezésére, mert ritka példája ez részben az ármányok és fondorlatok leple alá rejtett tiszta szándéknak, részint a magas czél követelte hunczutkás subtilisségek komoly jótékának. Úgy látszik, hogy szerző közönsége onnan ered, hogy mindezt, a teljesség daczára, melyre törekedik, sokkal távolabb álló tényezőnék tekintette a germán színezetű 30 éves háború lefolyására, mint a minőnek a kelet-európai bonyodalmak pontosabb ismerete alapján kiderülnek. Semmiképen sem állíthatjuk a szerzővel,1

) hogy a porta unszolása Bethlen részéről a »hazugságok és ármányok« végtelen zavara lett volna, mert ennek kérései, felszólításai és fenyegetései a legczéltudatosabb akaratnak elég tisztán látható eszközei voltak. De megengedjük, mert tény, a mit Gindely állit, 2

) hogy Bethlen, illetőleg Pécsy a hainburgi alkudozások korában a szultánnal való összeköttetéseivel feltűnően dicsekedett, és avval feuyegetődzött, hogy nagy török és tatár hadak vannak indulóban, meg azt is állította, hogy a porta a leghevesebben megtiltotta a németekkel való alkudozást, és annak rögtöni beszüntetését követeli. — De mindez csak ízetlen túlzás, sehogysem légből kapott hazugság, naiv és e korban majd mindennapos fogás az ellenfél megrettentésére, hogy nagyobb engedékenységet tanusitson. Az ellenfél irányában tett nyilatkozatokból különben azt hisszük, Bethlent objective megítélni még Gindelynek sem lehet. A szerző Bethlennek a hainburgi sikertelen alkudozások után tanúsított viselkedésében azon célzatát fedezi fel, hogy »a török szövetségbe akar lépni, a melytől azelőtt annyira irtózott.« És ez által a vádak, úgy folytatja, melyeket a nyugati Európa Bethlenre szórt, és melyek abban lelték legpraegnansabb kifejezésüket, hogy mohamedanusnak híresztelték, indokoltakká váltak.« — Azon véleményünknek adtunk az imént kifejezést, hogy Gindely űr nem igen járatos a magyar történetben. íme egy alka!) IV. 243.1. 2) IV. 242. 1.