Századok – 1881
Értekezések - LÉDERER BÉLA: Gindely A. Geschichte des dreissigj. Krieges. 253
254 TÖRTÉNETI IROllALOM. és csak gyengén oltalmazták egymást. Miután legyőzettek, a szász választó fejedelem, Móricz, mint tudva van, egy váratlan kalandos csapás által 1552. magában véve kétértelmű békét erőszakolt ki, mely a gyűlöletet egész mélyében fenntartotta. A hegeli »absolut gyanakvás uralmának korszaka« állott be. Az ügynek e béke által nem lett vége, és új harcznak kellett támadnia. Ez a harmincz éves háborúban történt meg. Európa minden hatalma, csak kevés kivétellel, Németországra ront. Az uralmi vágy és düh által fokozott vallásos despotismus és az ennek szolgáló álnokság, a politikai főhatalmért élet-halál harczot küzd a profán hóditási politika űzésére vetemedett egyházi buzgalommal és vallásos bensőséggel. — A vestfáli békében — a végletekig vitt parti cularismus, és az összes viszonyoknak magánjogi meghatározása van kifejtve. Egy constituált anarchia ez, minőt a világ addig még nem látott ; meghatározása annak, hogy a birodalom egysége egész, szóval állam, de a mellett minden viszony mégis olykép legyen mctgánjogilag megállapítva, hogy a részeknek érdeke: az egésznek érdeke ellen küzdeni, még tekintetbe sem venni azt, mit az egésznek érdeke követel, habár az a törvényben meg is van erősítve. — E béke-határozatok meghozatala után kiderült, hogy a német birodalom mint állam mit ér ? — Kudarczos háborút viselt a törökkel, kitől utóbb lengyeleknek kellett a birodalmi fővárost megmentenie. Gyalázatos gyengeségében el kellett tűrnie, hogy Erancziaország virágzó tartományait és szabad városait béke ideje alatt foglalja el és fáradság nélkül tartsa meg. Méltán mondják a németek e hosszú háborúról, melynek kimenetele csak politikai természetű, hogy idea nélkül végződött. Minden résztvevőnek kimerülésével, és teljes pusztulással végződött e harcz, melyben elfajult pártviszály, vakbuzgalom és katonai brutálitás gúnyolták az emberiséget. Ezen, egységes idea által össze nem fűzött és ezért tengersok rszéletbe szakadó háborús időszak ismertetésére vállalkozott Gindely. — Jól tudja mindenki, hogy mi mennyit írtak már ezen végzetes háborúról, mégis indokolt azon állitása szerzőnek, hogy még nem bírjuk olyan előadását, melyben az egyes európai államoknak szereplése az események e hosszú s bonyodalmas menetébe szakértelemmel volna a maga teljességében ecsetelve. A szerző nem véletlenül határozta el magát e terjedelmes feladat megoldására ; azt mondja, hogy tudományos fejlődése természetszerűen vezette erre. Midőu az ötvenes évek elején a modern cseh történet felől levéltári kutatásait kezdte, ezek csakhamar a 30 éves háború azon szakára vezették, melynek színhelye Csehországban volt. Tanúlmányai azt mutatták, hogy e háború többi szaka szintén feldolgozásra vár, mert a leghíresebb levéltárak e
