Századok – 1881

Értekezések - LÉDERER BÉLA: Gindely A. Geschichte des dreissigj. Krieges. 253

TÖRTÉNETI IRODALOM. 253 vesztés jó formán Ocskay alattomos cselszövényeinek s bemon­dásainak tulajdonítható, úgy, hogy ép akkor, midőn a hadsereg állapota, az előző évek vivmáuyai s a külföldi tervek delelő pon­ton állának, Ocskay szellemi segédkezése által váratlanul sike­rült ama csapás, mely a mozgalom hanyatlását vonta maga után. Midőn ezen munka 1710. elejére vezet bennünket, hogy mindinkább besötétedni lássuk a láthatárt s lefelé hajolni e jogos küzdelem szerencse csillagát ; — azt végső szétfoszlásáig elkí­sérni : nem e lapok feladata. Sok az új és vonzó bennök, sok és nagyérdekű mellette az irónak mint gyűjtőnek és feldolgozónak munkája ; s ha van mű­vében a történeti hűségen felül még egy vezéreszme, ha elbeszé­lését, erőteljes rajzolatait a műalkotáson felül még átlengi egy alaphang, mely visszhang keltésre számít, ezt ráírhatjuk azon régi homeri verssel : elq ouovoq cc'qiôtoç, uuívtöOai Tttoi rrwroijç. BÁRÓ MEDNYÁNSZKY DÉNES. Geschichte des dreissigjälirigen Krieges von Anton Gindely. IV. köt. XVII. 597. lap. Tempsky. Prága 1880. El van ismerve, hogy a protestáns egyháznak küzdelme a politikai létért a reformationak egyik szükséges következése volt. A protestáns egyház fellépte ugyanis sokkal határozottabban nyúlt a világi élet elevenébe, hogysem politikai jogok felől vi­lági bonyodalmakat, és ezekkel viszályokat ne okozott volna. Katholicus fejedelmeknek alattvalói a protestáns vallásra térnek és igényt formálnak egyházi javakra, és megváltoztatják evvel a holt kéz birtokának természetét. Másrészről a katholicus kor­mány azt tartja kötelességének, hogy az egyháznak hű brachium seculare-je maradjon. Tbeologusok ülnek a fejedelmek tanácsá­ban, és a gyóntató atyák a katholikus fejedelmeknek lelkükre kötik, hogy a korábbi papi birtokokat ragadják ki az erre mél­tatlan eretnekek kezeiből. A protestánsok létét csak szerencsés háborúk biztosíthatták, mert nem a lelkiismeret volt itt a döntő, hanem a politikai hatalom és a magánbirtok,mely a római gyeház joga ellenére elkoboztatott, és általa visszakövetelve. Hosz­szú éltű ok volt ez, mint minden birtok kérdés csak évszázadok multával leli végleges megoldását. A protestáns fejedelmek és városok a politikai hatalomért és magánbirtokért küzdendő háborúra gyenge szövetségbe léptek !) Gindely. IV. 1 - 8 lk.

Next

/
Thumbnails
Contents