Századok – 1881
Értekezések - DR. PULSZKY ÁGOST: Lánczy: A faluközösség eredete bír. 245
248 TÖRTÉNETI IROllALOM. iránybeli törekvéseknek közös eredményét »Communis doctorum sententia«-ját helyeselni látszik. Mint ellentéte mutatkozik e tan a természetjogi régi elméleteknek, s mégis azoknak nem egy mozzanata maradt meg benne, nevezetesen azon felfogás, hogy valóban egyszerű az, a mi előttünk világosnak és következetesnek tűnik föl, és hogy a fejlődés bizonyos, a mi logikai eszmemenetünknek megfelelő, irányt követett. Mind a kettő ellenkezik a tapasztalattal ; és az előbb említett írók közül épen Spencer Herbert figyelmeztet arra, hogy a különzékülés és összesülés folyamatai nem egyenletesen mozognak tova, hanem sokszorosan megkülönböztetendő rythmusok szerint, a mely törvény megemlítéséről Lánczy Spencer elméletének alkalmazásánál megfeledkezett ; Maine nek pedig épen legemlékezetesebb kijelentései közé tartozik, hogy azon mértékben, a melyben valamely intézmény vagy eszme egyszerűnek és világosnak látszik, lehetünk meggyőződve arról, hogy az hosszú történeti múlttal bír, és hogy többféle előzményekből és többnemű tényezők közrehatása mellett alakúit. Ezen tétel kellő figyelembevétele mellett eleve is gyanút ébreszt minden nagyon is consistensnek és nagyon is egyszerűnek látszó magyarázat ellenében, mely kevés és a léleknek állítólag kezdetleges közrehatójából magyarázza az emberi társadalom főbb intézményeit. Különösen két tekintet szokott rendszerint az e fajta vizsgálatokban elmellőztetni s ez hiányzik Lánczy elmélkedéseiben is. A magánjogi intézmények és eszmék fejlődése, minél kezdetlegesebb korról van szó, annál inkább összeesik a közjogiakéval és vallásiakéval. Lehetetlen a család fejlődését helyesen megítélni azon kapcsolat nélkül, a mely a házassági szabályok és a közjogi állapotok közt a kezdetleges korban fennáll. A polygammajd monogam-liázasság alakulását sem egyedül az endogamiából, sem egyedül az exogamiából nem lehet kimagyarázni, hanem a kétféle kétségen kívül minden népnél kisebb nagyobb mértékben coexistáló elv kölcsönös hatásából, melynek mérvét és eredményét a közjogi alakulatok mozzanatai határozták meg. Egyrészt az exogamia kapcsolatban van a rabszolgaság intézményével és a családfő önálló hatalmával, másrészt az endogamia szintoly kétségtelenül a kezdetleges csoport főnökségek vallási jellegével és a különféle osztályok szétválásával. Messze vezetne ezen eszmemenetet itten a részletekig követni ; csak utalni akartunk az egyik fontos tényezőre, a mely az előttünk fekvő fűzetben kellőleg nem méltányoltatott. A másik a vallási képzetek befolyása, a mely nemcsak ott nyilatkozik, hol a törvények vallási szentesítéséről vagy a vallási cselekvényeknek polgárilag való biztosításáról van szó, hanem a
