Századok – 1881
Értekezések - B. MEDNYÁNSZKY DÉNES: Ocskay László. Írta Thaly K. ism. 249
TÖRTÉNETI IRODALOM. 249 mely sokkal kezdetlegesebb időben kétségtelenül még hatályosabban és irányadóbban érvényesült így, bogy mind a kezdetleges embercsoportok alakulása, mind a közösrégi tulajdon formáinak kifejlődése egyátalán meg nem érthető mindaddig, míg azon viszonyokról való képzetek tekintetében nem jövünk tisztába, melyeket a fejlődés alacsony fokán álló ember maga, társai és a láthatón és érinthetőn kivűli képzeleti világ mozzanatai közt fenállani és uralkodni hitt és a melyekre vonatkozólag csak a történeti psychologia és mythos és a nyelv bírnak némi derengő világosságot vetni. Nem azért említjük ezeket, mintha kárhoztatólag kivánnánk Lánczy törekvéseiről nyilatkozni s mintegy a nehézségek nagyítása által, melyek a kutatás ezen a terén a munkás elé tornyosulnak, másokat követésétől elijeszteni. De nem tagadhatjuk meg azon hitünket, hogy e kérdésekre nézve a speculatio nem annyira lépésenkint haladott, a mi kívánatos lett volna, hanem inkább merész combinatiók által iparkodott érdeket gerjeszteni, a melyek valószínűségének látszata részben csak az egyes mozzanatok elhanyagolása és a kérdések bonyolultabb részeinek némi eltakarása által érhető el. Már pedig minél kevésbbé áttanulmányozott tér felkutatásáról van szó, annál nagyobb súlya van minden egyes felmerülő jelenség pontos észleletének és teljes meglatolásának, mielőtt átalános theoriákba bocsátkozhatnánk. PULSZKY ÁGOST. Oeskay László, II. Rákóczi Ferencz Fejetlelem Dandárnoka és a felsőmagyarországi hadjáratok 1703—1710. Történeti tanulmány eredeti levelezések és egykorú kútfők nyomán, írta Thaly Kálmán. Budapest, 1880. 8-adr. 828. 1. Bár épen nem vonzó alak a hős, ki czímét adja e termetes kötetnek, s bár keveset nyer azzal ha közelebb megismerjük, még is tett szolgálatot a tudománynak azzal, hogy a nagyérdemű Írónak alkalmat adott azon munka megírására, mely »Oeskay László czíme« alatt nemrég került a hazafias történetkedvelő közönség könyves asztalára. Yalóban széles keretű, gazdag tartalmú nagy dolgozat, melyet szerző ugyan szerényen »történeti tanulmány «-nak nevez, de mely ennél jóval nagyobb mértéket is megüt. Tárgyába belemélyedvén, midőn a szereplőnek nyomdokait követte vagy kereste, természetes, hogy részletesen kutatta s leirta a színhelyeket, eseményeket, s azok összefüggését, melyekben itt-ott feltünedez a »Rákóczi villáma«, vagy melyeknek nem