Századok – 1881

Értekezések - DR. PULSZKY ÁGOST: Lánczy: A faluközösség eredete bír. 245

246 TÖRTÉKEIT IRODALOM. 161 egy század óta nyert kiváló jelentőséget. S valamint más téren,, úgy itten is ez idő óta az eredetek kutatásával három törekvést találunk összekapcsolva. Kezdetben az eredeti alakokat keresték s azt hitték, hogy ezek föllelésével megoldható egyszersmind a társadalom természetes és tökéletes szerkezetének kérdése, s hogy így az erre irányuló igyekezet közvetlen gyakorlati gyümölcsöt terem. Majd széjjelfoszlott az ősi és természetes állapot álma, s a tudósok azt hitték, hogy a kezdetek kiderítésével megfejthető a jelenlegi állapot és tisztába hozható a történeti alakulás általános törvénye. Ma belátjuk, hogy szerényeknek kell lenni, s megelégedni egyes jelenségek megfejtésével. Elismerten csakis plausibilis föltételezésekről szólunk, a melyeknek kétségen feltil helyezéséhez még sokkal több adat és részlettanulmány szükséges, mint a mennyivel eddig rendelkezünk. Mert sokkal bonyolultabbak a társadalmi jelenségek, sokkal váltakozóbbak és keresztszálakban egymást áthatóbbak a tények, a melyek a politikai és jogi intézmények sorsát és haladását megállapítják, mint a hogy még hoszszú vizsgálat és elemzés után is hinni hajlandók vagyunk. Sőt még ha sikerülne is egyes intézmény eszméjének fogamzását meglesni és szerkezetét alapelemeire felbonczolni, ez által még nem mutathatjuk ki, hogy ezen egyszerű tényezőkből, melyek végleges elvei gyanánt mutatkoznak, az mi módon alakult és nyert léteit. Hiszen sokkal egyszerűbb tüneményekre nézve sokszor hatalmunkban áll elemezni a nélkül, hogy egyszersmind teremteni bírnánk ; számos testnek a chemia minden egyes elemét ki tudja deríteni, de azt azokból összeállítani még sem sikerűi. Sokkal kevésbbé várhatunk tehát hasonló eredményt a társadalmi intézményeket illetőleg. A számba vehető előmunkálatok a faluközösség és a tulajdon s ezek kapcsában, mint szerző helyesen fogja fel, az összes társadalmi szervezet keletkezésének s alakulásának elméletéhez három csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak a bölcsészeti kísérletek a fejlődés tanának megállapítására és e téren alkalmazására. Ezek közt tagadhatatlauul a többiek felett messze kimagaslik Spencer Herbert rendszere. Azonban mindamellett, hogy a »Sociologia elvei«-ről közrebocsátott köteteiben, a szertartások elméletében és kivüle azon tanulmányokban, melyek legújabban a társadalmi és politikai szervezetek fejlődésének átalános törvényeiről jelentek meg, számos éles elméjű és meglepő világosságot árasztó gondolat és nem egy, már régebben derengő fogalom határozott fermulázását találjuk, sokkal átalánosabbak és elvontabbak még eredményei, semhogy azokat egyes concret kérdés megfejtésére