Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Hol volt Attila főhadiszállása? 1

FROSZÁLLÁSA ? 19 ziiu kben egy erős documentum, maga a kézzelfogható természet, mely nagyobb auctoritás, mint ő. — A compilátor pedig azt mondja, hogy a nevezett területen »sok« a hajókázható folyó s ezek legnagyobbjai gyanánt előszámlál négyet, hozzávéve a Dunát is. E szerint nemcsak négynél kell többnek lennie, hanem ötnélhatnál is. Mert mit mondanánk az ilyen párbeszédre : »Hány gyermeked van ?« Felelet : sok, kik közt legnagyobb : Pista, Jancsi, György és Péter. »Hát a legkisebbek?« — Felelet: Az egy Pál. Nem furcsa beszéd ez ? Hogy furcsa ne legyen, legalább is heted-nyolczad magokkal kellene lenniök a fiuknak. így a mi Priscusunknak is 7—8 hajókázható folyón kellene átutaznia, nemcsak a Maroson, hanem a Körösön, Berettyón, Szamoson, Tiszán (mindeniket hajókázhatónak téve meg), hogy a »sok« kiteljék. -— De minthogy ez egyátalában ki nem telik (a mértföldszám sem engedné meg, mint látni fogjuk), megmarad az igen furcsa beszédnek, a mit a compilátor ád előnkbe, s a miben Priscus nem lehet biinös. A kivonatban használt szavakat vegyük úgy, mint nyomait azon fogalmaknak, melyek az eredetiben el lehettek különözve. Lássuk ezen nyomokat. Szól a kivonat: 1. sok folyóról, 2. hajókázható nagy folyókról, 3. olyanokról, melyeken Priscus átkelt. A két első pont tartozhatott egy, s az utolsó más egészen különböző paragraphus, vagy tétel alá. Az első két pont átalánosságban, nem az út egyes részére, hanem az egész hun birtokra elmondhatta, hogy folyó, sőt átalán viz van ott nagyon bőven, és hogy ezek közt nem egy hajókázható nagy folyam is. Az utóbbiban szól az útnak a Dunától számitott bizonyos nagy szakaszára, elmondván, hogy ott melyek az emlitésre méltó folyók. így felfogva és előadva, kútfőnk geographiája összeillett volna a valóság geographiájával, melytől eltérnie nem szabad egy szemmel látott, s látni és hiven előadni tudó tanúnak. Mennél rövidebben szólt volna ezekről Priscus eredeti szövege, annál valószínűbb, hogy a kivonat közel jár vala az eredetihez, s akkor világosabb ; de mennél bővebben beszélt a vizekről, a kivonat csináló annál inkább kötelességének látja compendizálni, s annál inkább betelt rajta: »brevis esse laboro, obscurus fio.« 2*