Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Hol volt Attila főhadiszállása? 1

16 IIOL VOLT ATTILA engem, hogy további utjának meghatározásában bármi előleges hypothesisem lett volna, elég fontos pont. Fejértemplom vidékéről elég közelből lehetett szemmel tartani vagy fenyegetni a Dunának nemcsak szendrei, hanem palánkai révét, sőt a Temes torkolatától a vaskapuig valamennyi átjáróját. A szárazi közlekedésre nézve Fejértemplom tájának nyilása van a Krassó és az ezéhez közel torkolatu Néra völgyein át a Vaskapu hegyei közé. Utóbbi völgyön az út Mehadiához s onnan részint a Dunához, részint Karánsebes felé Erdélybe vezetett. Éjszakon Versecz felé Aradnak, s onnan vagy Erdélybe vagy Szeged felé nyilt az út. — Ezen környék hadi fontosságára nézve nem kevés bizonyító erejűek az ottani római sánczok, melyeknek egy darabja, Oresácznál üti fel magát. У égre megjegyzendő, hogy a tér, a hol Attila hadi szállásának sátrai emelkedtek, nem az a tökéletes egyenes sík volt, a minő a Bánság nagy-becskereki vidéke. Mert Priscusék egy dombon akarnak megtelepedni ; de a hunok eltiltják ; mert maga a hun király sátra is a síkon állott. — Érdekes hun szokás, hogy a hol domb van is, a fővezér nem azon foglal állást. Milyen hitele lehet ennél fogva a traditióknak és mondáknak, midőn azt írják, hogy a mai felső-olaszországi Udine dombját, melyen a város fekszik, a hun király azért hordatta össze mesterségesen, hogy főhadi szállásának a síkon meg legyen szokott domináló állása ! III. f Útban eső folyamok. Egy eredményre jutottunk volna tehát, az eddig terjedő útban. Azonban a tovább haladásra nézve is sokat ér egy elég biztosan meghatározott kiindulási pont. Azt a körülményt, hogy az előttem értekezők oly kevés fontosságot tuldajdonítottak Attila ezen egyik főhadiszállásának, onnan magyarázom, hogy némileg praeoccupálta őket a másikhoz való elvezetés utja. De mi, kiknek egyelőre mindegy, akárhová vezet Priscus, csakhogy a szöveg a dolgok és viszonyok természetével har-