Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Hol volt Attila főhadiszállása? 1

FÖSZ/VLLÁSA ? 17 moniában álljon, mindig a legközelebb eső lépésre nézzünk jól lábunk alá, nehogy meszsze kandikálván, meglábolhatlan mocsá­rok közé jussunk, a mi mind a szöveg ingoványain, mind a Bán­ság mocsárain könnyen megeshetik. A követség lovai Attila táborában két napig jól kipihenhették magukat ; mig főemberei­nek aligha volt nyugta se éjjel, se nappal. Attila a keleti császár követségén, melynek megbízatása orgyilkosi szándékot involvált, ravasz módon állt boszût. A nél­kül, hogy elárulná a titok tudását, — különbféle lelki gyötrődé­seknek teszi ki őket. Rendkívül nehezen jutnak kihallgatáshoz, s akkor az első üdvözlés után szitkokkal halmozta el Vigilt, a tolmácsot. Utóbbit viszszaküldi Ivonstantinápolyba alkudozási ürügyek alatt ; de valóban azért, hogy meghozván Edekon szá­mára az orgyilkosi bérben igért ötven font aranyat, tárgyi bizo­nyíték legyen kezénél a császár perfidiájáról. — Ily zaklatások után indûl továbbá útjára Maximin követ és társai Vigil nélkül, miután két egész veszteglő napot töltöttek Attila ama szállásán. A lelki hangulat, melyben a tűnődő követség volt, nem tudván mi okozza a korábbi években elég udvarias hun király szokatlan dühét, némileg magyarázhatná, hogy az uti rajzra vonatkozó részletek egyszerre oly zavarosak. De sokkal valószínűbb, hogy a kivonat készítője volt igen is csendes, azaz álmos lelkiállapot­ban. Az illető hely, mely a tovább utazásra vonatkozik s mely­nek tudtommal hiteleszégében egy elődöm sem. kételkedett,így szól: »Vigil elmentével (Konstantinápolyba) még egy nap mu­latván ott (Attila szállásán), másnap északi tájak felé indul­tunk. Miután egy darabig a barbárral együtt haladtunk, egyszer csak más útra térítettek scytha kalauzaink, minthogy Attila egy faluban volt lakodalmát tartandó egy Eszkám nevű leáuynyal, bár már sok neje volt, scytha? szokás szerint. Innen síkságon vezetett az út Sok hajókázható folyóra bukkantunk. Ezek közül a Duna után legnagyobbak a Drékon nevű, a Tigas és a Typhésas. Részint faderékba vájt ladikokon keltünk által rajtok, melyeket a folyó melléki lakosok szoktak használni, részint összetákolt kompokon, melyeket a szomszédságban találtunk s melyeket a barbárok szekereken szállítanak magokkal és a vizenyős helyekre visznek. A falukból szerezték be számunkra az élelmet, buza gyanánt kölest bor gyanánt médet, — igy hívják a lakósok ; a bennünket kisérő szol-Századok. 1881. I. füzet. 2

Next

/
Thumbnails
Contents