Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - II.193

KÉRDÉSHEZ. 196 krónika nem követ el valami korszerűtlent : így képezték a középkorban a népek származási meséit mindenütt. A magyar krónika biztos földre is helyezi a történeteket. Attila előterem a hunjaival Pannoniában : úgy de Pannónia a rómaiaké vala. Tehát egy római vezér, Macrinus, szövetkezvén az alamann Detrével, jő ellenébe a hunoknak, s ugyanazon helyeken hozza keresztül a seregét, a melyeken a Nibelungok burgundjai jöttek Attila birodalmába. Némi összezavarás esik meg az ausztriai Tuln (Tulna) és a magyar Tolna között, de ez nem válik kárára a mesés történetnek. A Nibelungok Attilája Esztergomban (Géjza nagyfejedelem székhelyén) lakik, ez az Etzelburg, máskép »zu Gran.« Mikor a magyar krónikának ezen szerkezete alakult, a melyben Kézai Simonnál, Márknál és a budai krónikában találjuk, Esztergom nem vala többé királyi szék, mert az árpádi királyok költözködők : de a Buda név lett már nevezetessé, mert O-budán a XII. XIII: században bizonyosan több római épület romjai valának láthatók, mint ma. Esztergom helyett tehát a krónika Budát teszi Etzelburg-gá, s tudván a római históriát, a Romulus és Remus történeteit Attilára és öcscsére alkalmazza, a Blecla nevet is Budára változtatván el. Ilyetén szabadsággal szerte élnek a középkori krónikák. Minthogy a magyar krónika előtt a Nibelungok forogtak, azért alkalmazza a katastrophát, a Krimhild okozta vérontást is, a magyar történetekre. »Istud est prelium, quod Hunni (azaz a magyarok) prelium Crumhelt usque adhuc nommantes vocaverunt.« Ezután vége van a hún uralkodásnak a mai Magyarországon, sőt itt a hun név is elenyészik. Mintegy ötödfél száz év múlva jönnek elő a magyarok. A krónika tehát kénytelen azt a nagy ismeretes eseményt, a magyarok idejöttét, a hunokkal kapcsolni össze, liisz azok a hunok utódjai a krónika meggyőződése szerint. Hogy teszi azt ? A való történetek szerint Honorius császár 425-ben halt meg Konstantinápolyban, utódja lévén ifjabb Theodosius, míg a nyugati birodalomban III. Yalentinianus uralkodik. Attilának 433—453-ig ezen két császárral, ifjabb Theodosiussal meg III. Valentiniannal, van dolga. Valentiuiannak húga Honoria, kit 15 éves korában Augusta rangra emelnek, hogy férje ne lehessen, mert alattvaló nem méltó az Augustához. Azonban mégis belé-