Századok – 1881
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban - II. 115
118 JÓSLATOK ÉS BABONÁS HIEDELMEK czímű vallásos és jóstartalmú könyvet írt, melyet 1657-ben kinyomatva, II. Rákóczi Györgynek ajánl vala. Ebben egész hitbuzgó rajongással leírja látományait, melyek az ausztriai háznak pusztúlást, veszedelmet, ellenben a Rákóczi-háznak dicsőséges uralkodást jósoltak. A híressé lett munka 1663-ban s az Európaszerte nagynevű túdós : Comenus Amos által, majd 1665-ben Drabiciusnak 270 új visiójával megbővítve, Amsterdamban újra kiadatott, — európai hírre tett szert, egyebek közt XIV. Lajos franczia királynak is megküldék. Es épeu ez vala oka, hogy az 1671-ben Pozsonyban összeült vértörvényszék a ledniczei ősz prófétát is megidéztette, s könyvének a Habsburg-házat illető kárhozatos tartalmáért halálra ítélvén, a 83 éves aggastyánt pokoli kegyetlenséggel, —előbb jobb kezét, azután fejét vágatva le, — a pozsonyi piaczon (júl. 16.) kivégezteté.1) Ezen vértanú-halált szenvedett öreg papnak említett jóskönyvét birá tehát gr. Bercsényi Miklós, és a szabadságharcz hanyatlása éveiben (1709—1711), sőt a lengyelországi bujdosás első esztendeiben is (1711 —1712) gyakorta, 1712-ben leggyakortább forgatá, — annak rejtelmes profétiáiból akarván meríteni a borús napokban vigasztalást: hogy a magyar szabadság, a Rákóczi-ház napja még fölkél valaha ; és szeretett fejedelmén csüngő lelke Drabicius visiói szerint látta, vagy legalább látni óhajtá a jövőben Rákóczit, mint dicsőségben uralkodó királyt Budavárában . . . . 2 ) Különben Bercsényi, — ki Drabicius jóslatait is sokszor 1) L. Drabieiusről bővebben : Fauler Gyula : A Wesselényi-összeesküvés története, П. köt. 377—389. 1. 2) így óhajtja pl. Brczán várából .1712. január 2-kán Rákóczihoz intézett levelében, Drabieiusból jósolgatva, hogy az új év földerülő nagy eseményei adják meg »Gallo Romám, Rákócr.io Budám, Svcco (XII. Károly) Viennam, etc. etc.« Azonban maga is mélabúsan teszi hozzá a merész jóslathoz : »IIa nem megvetendő némely álom, — talám <//// álomnak bévehetni ezeket is.« — Ismét, 1712. febr. 12-kén: »Én csak azt tartom, hogy fata sommant aliquid grande .... Turns cecidit, — est impossibile ! Sveco Viennam, — est impossibile ! Rálcócrdo Rudam, — quis cogitasset? Gallo Romani, — aube, Laider Gottes! Dominus magnus et potens in operibus suis, et quis eonsiliarius ejus? Deposuit potentes de sede et exaltavit humiles, recordatus misericordiae suae,«
