Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1

4 LEBËDIA, ETELKÖZ, annyit mond, hogy a besenyők földje 10. napi távolságra esett a kozároktól : de Konstantinusból tudjuk, hogy ők, mielőtt Lebe­diába törtek, a Jaik és a Yolga közt laktak, és hogy az uzok, kik utánuk e földet elfoglalták, szomszédjai voltak a kozároknak. ') Ha tehát még Ibn Dusztában olvassuk, hogy a magyarok »első határa« a bessenyők és a bolgár eszegel törzs közé esett, nem le­het kétségünk, hogy az eszegelek a bolgároknak dél felé eső tör­zse voltak ; hogy a besenyők, a Yolga mentében, a bolgároktól délre s a kozároktól északra laktak, a magyarok a besenyők és bolgároktól nyugatra estek, s így az Ibn Duszta által említett szomszédságot, valószinűleg valahol a mai Szaratov vidékén ke­reshetjük.2) A kozároktól 15 napi, a bolgároktól három napi távolságra esett, az Okától keletre, a Volgától nyugotra a burtaszok földje, melyet az orosz írók, úgy vélem, helyesen, egynek tartanak Kon­stantinusnak Mordiájával. Földjük — arab tudósítások sze­rint — tizenöt vagy tizenhét napi járó széles, és ugyanoly hosz­szú volt, s így a Volgának nyugotról kelet felé folyó részétől, a mai Nisni-Novgorodtól számítva, délfelé mintegy a mai Tam­bov és Szaratov vidékéig nyúlhatott le.3) Ha ehhez hozzáadjuk a 10. napi járó földet, mely Konstantinus szerint Lebedia és Mordia közt feküdt : Lebediának észald határát valahol Kurszk és Vorones városoktól délre, talán az északi szélesség ötvenegye­dik fokára helyezhetjük. Innen feljebb északra : a mai voronesi, tambovi, szaratovi kormányzóságokat, a doni-kozák föld éjszaki részét •— még a múlt században is — rengeteg erdők boríták, me­lyekben a burtaszok erdei, vadász népe ellakhatott, de nem a lovas magyarság. *) !) Ibn Duszta i. h. 359. és kk. 11. Konstantinus i. h. 79. 80. 11. 2) Csak tollhiba lehet tehát, lia Botka Millenariumában (i. li. 257.1.) az eszegel bolgárokat a magyarok nyugoti szomszédjainak mondja ; a mit ne'mely irók az eszegel bolgárokról és a székelyekről mondanak az — tekintve az arab tudósítást egész összefüggésében — czáfolatra sem érdemes. 3) Besztusev i. h. 50. 1. Konstantinus i. h. 166. 1. Rosier i. h. 362. 1. D'Ohsson i. h. 72. 1. Oroszország ó- és középkori talaj-viszonyaira nézve érdekes

Next

/
Thumbnails
Contents