Századok – 1880
Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1
MILLEN АКТОМ. 3 Különösen fontos a Volgának folyása, mely — mindig csak a legáltalánosabb irányokat véve — hasonlít a Dunáéhoz. Eleve nyugatról keletnek foly, azután, mint a Duna Yácz közelében, Kazannál délre fordul, és délre tart Sareptáig, a honnan ismét, mint a Duna Yukóvártól, délkeletnek folytatja útját, a Kaspi tengerbe. A kozárok fővárosa — mint tudjuk — a Volga torkolatánál feküdt, a mai Asztrakanban.1 ) Birodalmuk a IX-ik században — nem tekintve a hűbéres népeket, és krimi birtokukat — nyugatra a Donig terjedt, melynek partjára építették 834. körül Petronas görög mesterrel Sarkéit, a mai Bjelajevszkaja kozák tanyát,2 ) közel a ponthoz, hol a Don délkeletnek folyva, majdnem a Volgához ér, de egy hirtelen kanyarúlattal épen ellenkező irányban folytatja tovább útját délnyugotnak. A tizedik században, midőn a besenyők Lebediában, a magyarok régi lakhelyén, laktak, a Don képezte köztük és a kozárok közt a határt.3 ) A kozár birodalomnak észak-nyugoti része tehát — és az érdekel itt minket — a mai asztrakani, szaratovi kormányzóságokban, és a doni kozákok földjén feküdt, a Volga mentében, a Donnak balpartján. Arab írók tudósítása szerint a kozárok fővárosától a bolgárokig a Volga mentében felfelé vizén két, szárazon egy hónapnyi út vezetett.4 ) Mondanunk sem kell, mily bizonytalan meghatározása ez a távolságnak. Duncker példájára, melyet Herodot távolságainak meghatározásában követ, egy napi járóföldre öt geographiai mérföldet véve, az egy havi szárazföldi úttal körülbelül Kazan vidékére jutunk, hol a bolgárok még a XIII. században is laktak, és nevüket a többi közt egy Bolgári helység mai napig fentartá.5) A bolgárok és kozárok közt találjuk, mielőtt Lebediába törtek, a besenyőket. Ibn Duszta ugyan csak D'Ohsson Les peuples du Caucase 31. 1. 2) Besztusev Rjumin : Geschichte von Russland német fordításban 60 1., Neuman, die Völker des Südlichen Russlands 104. 1. 3) Theophanes Continuatus 122. 1. bonni kiadás. 4) Neumann i. h. 106. 1., D'Ohsson i. h. 73 1. 5) Duncker Ó-kor törtenete H. 326. 328., a magy. Akadémia kiadásában. Az 5. geographiai mérföldnek megfelel körülbelül a mi régi két statlónk, vagyis 4 magyar mérföldünk, és Lehrbcrg orosz tudósnak hason számításoknál használt 35. verstje vagyis orosz mérföldje. 1*
