Századok – 1880
Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533
A XIII. SZÁZADBAN. 555 forgalom, kitűnik abból is, hogy a győri vámszabályzatban ily tétel fordul elő: (fizettetik . . .) »latin vendég kocsija után.« ') Bizonyára ez általános elterjedtségüknek benyomása alatt írta a német rímkrónika szerzője, hogy Magyarországon az olasz nyelv leginkább használatos minden (kétségkívül az idegenek értetnek) nyelvek kőzött.2 ) Mindenesetre kétségbevonhatatlan, hogy az olaszok, mind a mellett, hogy számuk sokkal kisebb volt a magyarokénál s a németekénél, a magyar városi élet fejlődésére, sőt megalakulására igen nagy befolyást gyakorlának, hisz épen az olasz vagy helyesebben olasz-magyar Székes-Fehérvár és Esztergom voltak azon városok, melyek minden tekintetben, »jogra és szokásra« minta-képül szolgáltak az ország összes városainak nemzetiségi különbség nélkül. Az olasz lakosságnak nagy előnye volt a magyar állani szempontjából, hogy nem támogattatott parasztok tömeges telepei által, s így könnyebben megmagyarosodának, mint arra legfőbb telepeik : Székes-Fehérvár és Esztergom például szolgálnak, melyekben különben szintén nem hiányzott egészen az elzárkózási hajlam. A magyar nyelvszokás nem különbözteté meg tőlök a vallonokat, kik a szászokkal vegyesen laktak a Szepességbeu és Erdélyben, magyarokkal pedig Sáros-Patakon s vidékén. Mindkét tájon beolvadtak idővel a környező nagyobb számú elembe. A szláv lakosság még igen csekély volt városainkban s alig egy-kettőben mutathatók ki. Egyesek azonban hihetőleg bár hol is tagjai lehettek a polgárság kötelékének, mint annak Martinus Sclavus budai pénzbiró tanúja. A szlávok mely nemzetiségéhez tartozának ezek, nem tudjuk, a garam szent-benedekiek ép úgy sclavi-nak neveztetnek, mint a valkóiak. Az előbbiek tótok lehettek mai értelemben, az utóbbiak pedig vagy szlovének vagy horvátok valának. Egyéb nemzetiségek, mondhatni, nem is fordultak elő váro-x) Endlicher : id. mü 491. 2) Pez Scriptores rcrum Austriacarum III. 358. az úgynevezett Horneckí Ottokár rím-krónikájában (újabb német írók nem tulajdonítják neki e müvet) ily hely van: Wann nie chain Sprach wart, Den Ungern so gemain Sam welisches alain.
