Századok – 1880
Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533
556 VÁROSAINK NEMZETISÉGI VISZONYAI sainkban, vagy legalább minden nagyobb hatás nélkül beolvadának, így Esztergomban az örmények s ka a francigenák csakugyan azok voltak, a francziák. Említésre méltó, hogy oláhoknak városainkban laktának épen semmi emléke sincsen. A magyar városokban nemcsak nemzetiségi különbségek, hanem vallásiak is valának. E században hanyatlásnak indultak ugyan a mohamedán bolgárok, ellenben a zsidók, legalább Pozsonyban, a városi szabadságnak is részesei valának s másutt is, úgy látszik, kedvező viszonyok között éltek. Ha a magyar városok nemzetiségi viszonyait, jelen adataink nyomán, a nyugoti népek városaiéval összehasonlítjuk, a viszonyt igen kedvezőtlennek fogjuk találni, ámbár Németországban sem volt ismeretlen a városoknak más vidékről, keleti Németországban p. flandrokkal, való gyarmatosítások. Egész más lesz ellenben nézetünk e viszonyokról, ha a csehek és lengyelek városai felé fordulunk összehasonlítás czéljából. A magyar városok lakosságának tekintélyes része magyar volt s a magyar városoknak szervezete olyan vala, hogy a nem magyar eredetű lakossággal bírt városok is magyaroknak érzék magukat. Összes tizenharmadik századbeli emlékeink között a toroczkóiak szabadság-levele az egyetlen, melyben ily kifejezés előfordul, hogy oly szabadságuk legyen, mint volt a külföldön, egyébként minden városaink csak is más hazai városok példájára nyertek kiváltságokat s csak is a magyar városok rendszerének érzék magukat tagjáúl, nem pedig a cologne-i vagy magdeburgi vagy lübecki szabadsággal bíró városokénak, mint ez a cseh és lengyel városoknál szokás vala. Arra sincs eset, hogy valamely magyar városnak idegen eredetű lakossága a hazának védelmében, gyakran saját nemzettársai ellenében, mint Sopron és Pozsony, idegennek tekintette volna magát, S miután az eddigiekben kimutattuk, kogy városaink korántsem valának oly annyira idegen intézmény, mint eddig a későbbi kor némely tényeinek behatása s azon Németországból hazánkba is elterjedt theoria befolyása alatt, mely szerint a községi élet germán intézmény, jórészt eloszlik királyainkról azon általános vád, mintha, a városokban idegen intézményt, idegen elemekkel mintegy octroyáltak volna a nemzetre. E vád alaposságát még inkább gyöngíti azon körülmény,
