Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

A KHI. SZÁZADBAN. Г,Г>1 nyerte azon hírhedt kiváltságot, hogy ott magyarok ne tanúskodhassanak,hogy azonban ez e korban is érvényben volt-e, bátran kérdés alá lehet vonni. Zólyomnál, mint királyi várnál, a dolog természetéből is következik, hogy magyar lakosai is valának s a tizennegyedik században csakugyan említve látunk egy magyarnak látszó, Cheren Miklós nevű, polgárt.2) A bányavárosok legközelebbi szomszédságában vannak Dobronya és Bábaszék, jelenleg egészen jelentéktelen, tót helységek, de a tizenharmadik században minden szabadságával bírtak egy nagy királyi városnak s lakosságuk magyar meg német és pedig theuton volt, tehát e részök törzsrokonai lehettek a Körmöczbánya vidékén anyanyelvűket napjainkig megtartott krikehájoknak, gajdelieknek s németprónaiaknak. E városok közös privilégiuma 3) különösen az által válik erdekessé, hogy ez az egyetlenegy árpádkori emlék, mely a városok nemzetiségeinek egjmiáskoz való viszonyáról intézkedik, elrendelvén, hogy lia valamely ügy támad, a magyar és német polgárok azonnal egyformán kihallgattassanak, hogy a viszálynak magva ne hintessék el. Vájjon amag}arok vagy németek voltak-e itt számosabbak, nem tudni, de az összeütközéstől való aggodalmas félelem arra mutat, hogy körülbelül egyenlő számmal lehettek. A monostornak adózó, de egyébként Székes-Fehérvárral és Pesttel egyenlő szabadsággal bíró Garam-Sz.-Benedeken magyarok, szászok és tótok laktak 4

), Barson, mely hely egész korunk alatt a várispánoktól függött, a magyar lakosságon kivül theutonok is valának. 5

) Komáromról a mongol pusztítás utáni időről nincs adat, akkor bizonyos Fahvyne nevű ember tüntette ki magát a város megerősítésénél,6

) s e név magyar elemre utal. A szepességi városok, úgy a külön kiváltsággal bírók, mint azok, melyek csak a közös kiváltságnak voltak részesei, általá-J) U. a. IV. 1. 329. 2) A liptói regestrumhan. Magyar Törte'nelmi Tár IV. 28. 3) Hazai okmánytár VI. 7 6. 4) Wenzel id. mü VI. 512. B) U. a. VII. 103. 6) Fejér id. mü VII. 3. 144. 37*