Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

552 VÁROSAINK NEMZETISÉGI VISZONYAI ban német és pedig szász nemzetiségűek voltak. Kivételt a bányavárosok képeznek, a mennyiben azoknak, tebát a külön kiváltsággal bírt Gölniezbányának is, tbeuton (délnémet) lakóik valának. !) A szepességi városokban latinok is laktak, kiket magyar nyelven olaszoknak neveztek, de valószínű, kogy tulajdonkép nem olaszok, hanem flandrok, illetőleg vallonok valának. Nálunk t. i. az úgynevezett szász telepítés legnagyobb része tulajdonkép Németalföldről jött s hogy a német alföldi telepesek egy része vallon volt, arra mutat, hogy egy okmányban »Johannes latinus hospes Flandrensis«, fordul elő az erdélyi szászok között,2) ezt ha Szepes-Olaszinak (Villa Latinorum) német nevével AVallendorf-fal összevetjük, mindenesetre e nézet kelyessége tűnik ki. De, habár kis számmal, voltak a Szepességen magyarok a nemességen kivűl is, így a következő század első feléből Petermanus dictus Aranyos és Nicolaus dictus Kazár szomolnoki polgárokat ismerünk.3) Felföldi városainknak régóta legjelesebbjének, Kassának nemzetiségi viszonyairól e korból mondhatni nem rendelkezünk adatok felett. Mindössze két polgárának maradt fenn neve, Samphlebennek és Obinak, kik kétség kívül németek valának.4

) A tizennegyedik századból már bővebbek az adatok, s azok is első sorban német városul tüntetik fel Kassát, ámbár a magyar lakosság sem ismeretlen benne. Sárospatak nemzetiségének meghatározására sem igen nyújtanak az árpádkori kútfők adatokat, csak azon körülményből, hogy privilégiuma a bírót »praepositusnak« nevezi, mint az Francziaországban s különös annak északi résziben szokás vala, lehet franezia illetőleg vallon (belgiumi franezia) eredetű lakosságra következtetni. Annál több van a XIV századból, és pedig első feléből a Zichy-codexben közzétéve. Ezekből világosan kitűnik, hogy Sárospatak, legalább akkor, határozottan magyar város volt, minek tanuságáúl ily nevek szolgálhatnak : Веке, Sebe (nő 1) Hunfalvy Pál: »Magyarország Etlmográphiája« 428. 1. 2) Wenzel id. mü XI. 83. 3) Fejér id. mü IX. 1. 239. 4) U. a. IV. 3. 49.