Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

548 VÁROSAINK NEMZETISÉGI VISZONYAI magyar volt, továbbá Dumbó Miklóssal/) kinek nemzetiségét azonban, vezeték neve mellett is, alig határozhatjuk meg. Többi városainkról általában már soványabbak az adatok. A dunántúli városok közül említésre méltó Valkó az ő magyar, szász, theuton és szláv vendégeivel ; Veröczét alig mérnők azon alapon határozottan magyarnak mondani, bogy határában ily nevek fordulnak elő : Malaczka patak, Bérez, Keresztút2), mert a magyar királyi cancellaria igen gyakran használta a magyar kifejezéseket, ámbár a helynevekre, s itt azok fordulnak elő, kevésbbé, mint a fák elnevezésére. Dubiczának is, úgy látszik, magyar volt, legalább részben lakossága, arra mutat azon körülmény is, hogy határában, ámbár már határozottan horvát vidéken fekszik, magyar elnevezésekkel p. cherech (cseres) ligettel találkozunk. E mellett szól az is, hogy a város birája Ernei-nek (az Ernestus név magyar alakja) neveztetik.3) Mily nyelvű volt Zágráb lakosságának többsége, meg nem mondhatjuk, az bizonyos, hogy részben olasz volt. Van e korból emlék, melyben a zágrábi bíró potestasnak (= podestà) neveztetik *) s a következő század egyik okmányában a zágrábi olasz utczával találkozunk.s) Ugyancsak olasz lakossága lehetett Perinának is, miután a városbirája egyik privilégiumában az Olaszországban dívott »defensor« néven neveztetik. °) Varasd lakosságának nemzetisége meghatározására nincs egyéb adatunk, mint hogy a bírót rikthardusuak nevezik. 7) E név pedig a német richter szónak a szláv ajakhoz alkalmazása, (csehül és tótúl is richtar) s így valószínű, hogy e város lakosságában jelentékeny horvát vagy szlovén elem vala. Pécsett a magyarokon kívül latinusok is voltak és pedig, mint látszik, olaszok és francziák vegyesen. Ez utóbbiak!) Fej id. mü IX. 7. 709. 2) L. Verőeze privilégiumát Wenzel id. mü 205. 3) Fejér id. mü IV. 1. 349. *) U. a. IV. 3. 337. B) Fejér id. mü IX. 1. 254. 6) Wenzel id. m. XI. 182. 7) Fejér id. mü III. 1. 87.